Közel a görög hitel, vagy mégsem?

Egy-két részlet híján teljes a megegyezés a harmadik görög mentőcsomag feltételeiről – jelentette be Efklídisz Cakalótosz görög pénzügyminiszter kedden reggel. A várhatóan 86 milliárd eurós hitellel kapcsolatos tárgyaláson a felek újabb maratoni ülésen vannak túl: a kéthetes athéni egyeztetés utolsó köre 23 óráig tartott. Amire jutottak, egyfelől egy átfogó reformcsomag, amelynek főbb irányvonalait már a július 13-án aláírt megállapodás lefektette, és a görög parlament két menetben már meg is szavazta.

Így is maradt azonban több mint harminc pont, ezeket a hároméves hitelprogram előtt vagy közben kell teljesítenie a görög kormánynak, egyes esetekben a parlament megerősítésével. Ezek között az egyik legfontosabb, egyben legvitatottabb az 50 milliárd eurós privatizációs alap felállítása, illetve a már az előző hitelprogramok részeként elfogadott pritizációs program vérehajtása. Fontos eleme a hajózási cégeknek vagy a szigeteken kínált adókedvezmények kivezetése, a generikus gyógyszerek árának csökkentése, a jóléti rendszer felülvizsgálata, az adóbeszedés hatékonyságának növelése, a nyugdíjreform, különösen a korai nyugdíjazás feltételeinek megszigorítása, az energiapiac vagy a szabályozott szakmák liberalizálása.

A tárgyalófelek ugyanakkor a kiszivárgott hírek szerint meghatározták azt is, a görög büdzsének milyen eredményt kell produkálnia ebben az évben. Itt láthatóan engedtek a görög kormánynak és a gazdasági realitásoknak: amíg korábban 1 százalékos GDP-arányos többletet vártak el a hitelezők, a 2015-ös büdzsében pedig egyenesen 3 százalék szerepel, az előírás 0,5 százalékos deficitté változott. Ez összefüggésben van azzal, hogy az enyhe növekedés helyett erre az évre 2,1–2,3 százalékos visszaesést prognosztizálnak, elsősorban a tőkekorlátozásokkal és a politikai bizonytalanságokkal magyarázható teljesítménycsökkenés miatt. Jövőre az elsődleges egyenlegnek 0,5 százalékos pluszt kell mutatnia, 2017-ben pedig 1,75 százalékot.

Azt egyelőre nem tudni, melyik az az egy-két pont, amelyekről még folyik a vita, az előzetes hírek arról sem szóltak, az adósságátütemezés része volt-e a tárgyalásoknak. A Nemzetközi Valutaalap korábban világossá tette, enélkül nem vesz részt a programban, a mostani egyeztetésnek mégis részesei – erősítette meg az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján Annika Breidthardt. A szóvivő ugyanakkor arról is beszélt, hogy reggel nem politikai, hanem technikai szintű megállapodás született – ez egyfelől arra utal, hogy a tárgyalófelek nem a legmagasabb szintet képviselték, másfelől pedig azt, hogy a politikai megállapodáshoz szükség van a tagállamok beleegyezésére is. Az első egyeztetés ezzel kapcsolatban az euróövezeti pénzügyminiszteri munkacsoportok konferenciahívása lesz, a dokumentumot ezt követően a pénzügyminiszterek véleményezhetik pénteken várható ülésükön.

Ezzel párhuzamosan, csütörtökön már a görög parlament is szavazhat a dokumentumról, majd utána kerülhet a nemzeti parlamentek elé jóváhagyásra. Erre mindössze néhány nap marad, mivel a görögöknek augusztus 20-án már egy 3,2 milliárd eurós törlesztést kell fizetniük az Európai Központi Bank felé, és a tervek szerint ezt már a kölcsönből állnák. A rövid határidő miatt felmerülhet egy újabb áthidaló kölcsön is, a bizottság azonban az ezzel kapcsolatos kérdést nem kommentálta. A görögök hírek szerint a mentőhitelből 25 milliárd eurót kérnek az első részletben, a törlesztésen túl ebből kellene visszafizetni a júliusban biztosított, 7,2 milliárdos áthidaló kölcsönt, tízmilliárd eurót pedig a bankok újratőkésítésére szánnának.