Lassulhat a növekedés

Augusztusban 2,74 százalékkal bővülhetett a magyar gazdaság teljesítménye a gyorsulási irányadó szerint. A Világgazdaság mutatója havi alapon 0,25 százalékos növekedésről tanúskodik, vagyis a magyar gazdaság továbbra is bővülési pályán van, de az ütem lassul.

A második negyedéves 2,7 százalékos, minden várakozástól elmaradó előzetes GDP-növekedési adatok alapján úgy tűnik, hogy a gazdaság lassabb pályán halad előre a korábban feltételezettnél. Mindez azt jelenti, hogy gyorsabb ütemben vész el a lendület, mint korábban gondolni lehetett: júliusban 2,9 százalékos bővülést mutatott a GYIA, a felülvizsgált adat azonban már csak 2,7 százalékos bővülésre utal az év hetedik hónapjában.

Augusztusban a tíz részindexből öt támogatta a gazdaság bővülését, és ugyanennyi húzta vissza a GYIA-t. A lazító monetáris politika hatására a reálkamat csökkent, miközben a pénzkínálat reálértéke – nagyrészt a még most is futó növekedési hitelprogram miatt – tovább bővült, mindez pedig támogatta a GYIA-t. A Budapesti Értéktőzsde reálértéken számított emelkedése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú állampapírok közötti kamatkülönbség csökkenése is kedvezően hatott. Egyedült az Ifo-index visszaesése húzta le a GYIA-t.

A makrogazdasági részindexek közül azonban már fordított volt a helyzet: négy csökkentette, és csak egy növelte a főindexet. A reálkeresetek havi alapon visszaestek, a fogyasztási hitelek állománya zsugorodott, ráadásul a munkakeresés átlagos időtartama 19 hónapról 19,7-re növekedett. Mindhárom tényező negatívan hatott a GYIA-ra.

Az ipari termelés ugyan növekedett, a megrendelések állománya azonban szintén csökkent. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság a tavalyi egész évben és az idei első negyedévben látott dinamikus, jóval 3 százalék feletti növekedési üteme már a múlté, és lassabb bővülésre kell számítanunk a következő időszakban, miután az egyszeri impulzusok kezdenek kifutni.

Az uniós források lehívását már nem lehet fokozni, és a rezsicsökkentés hatása is kezd kifutni. Ezt ellensúlyozhatja, hogy az infláció a következő hónapokban is alacsony maradhat – miután az olajárak újabb zuhanása is lefelé húzza a fogyasztói árindexet –, ami miatt nőhetnek a reálbérek, ráadásul a banki elszámolás miatt többletjövedelemhez jutnak a háztartások. A monetáris politika eszközei továbbra is érdemben támogatják a növekedést, azonban az intézkedések hatása lassan kezd kifutni, illetve beépül a bázisba.

Mindez arra utal, hogy ha nem érkezik új növekedési impulzus, akkor a harmadik negyedévben sem lesz érdemben nagyobb a gazdasági növekedés, mint a másodikban volt. Szakértők szerint nagy bizonytalanságot jelent a mezőgazdaság teljesítménye, de minden bizonnyal más szektorok sem tudnak olyan jól teljesíteni, mint korábban. A beruházásoknál garantált a gyengébb teljesítmény, a fogyasztás pedig egyelőre nem tud a bővülés igazi hajtóerejévé válni.