A kamatemeléshez mérnek minden adatot

A hónap utolsó napján publikálja az eurózóna szeptemberre vonatkozó, előzetes inflációs rátáját és az augusztusi munkanélküliségi adatokat. Az elemzői konszenzus csökkenő inflációt és stagnáló munkanélküliséget vetít előre. A fogyasztói árindex eddigi csökkenése főként az olaj világpiaci árának esésével magyarázható, így az infláció alakulása mellett érdemes a maginflációs folyamatokat is figyelni. E mutató esetében az előrejelzések a június óta 1 százalék körül mozgó érték stagnálását jelzik, ami árnyalja a deflációs nyomással kapcsolatos félelmeket, ráadásul az euróövezeti országok között sincs lényeges eltérés a mutatóban. Amennyiben az inflációs folyamatokra ható olajárcsökkenés nem vesz erőteljes fordulatot az elkövetkezendő időszakban, az erősítheti a Mario Draghi EKB-elnök legutóbbi sajtótájékoztatóján vázolt lehetőséget, miszerint az eredetileg 2016 szeptemberéig tervezett mennyiségi lazítást meghosszabbíthatják, vagy megnövelhetik a havi vásárlások volumenét. A meghosszabbított eszközvásárlási program újra lendületet adhat majd az idei év első felében tapasztalható kedvező növekedési trendeknek, nem utolsósorban az euró további gyengülése miatt – mondja Váradi Beáta, az OTP Bank elemzője.

Október 2-án munkapiaci adatok érkeznek az Egyesült Államokból. Mivel az 5,1 százalékos munkanélküliségi ráta lényegében egyenlő a Fed által is optimálisnak tartott inflációt nem növelő munkanélküliségi rátával, ezért az elemzői konszenzus a szeptemberi adatra is 5,1 százalékot vár, míg a nem mezőgazdasági álláshelyek a konszenzus szerint 200 ezer fővel fognak emelkedni az előző havi 173 ezer után.

Tekintve, hogy a munkanélküliségi ráta az egyensúlyi szinten vagy annak közelében van, ezért hamarosan a nem mezőgazdasági álláshelyek változásának csökkenésére lehet számítani, amit azonban nem a munkakereslet csökkenése, hanem a kínálati korlátok erősödése fog előidézni. Ennek megfelelően a munkanélküliségi ráta szintje helyett egyre inkább a bérdinamika alakulása kerül előtérbe. A Fed-elnök szeptember 25-ei előadásában újra megerősítette, hogy még idén szeretnének kamatot emelni, illetve, hogy várakozásaik szerint az USA növekedésének lassulása csak átmeneti lehet. Tekintve, hogy az USA-ban a maginfláció nem sokkal marad el a 2 százalékos inflációs céltól, így a bérdinamika érdemi erősödése jelentheti az utolsó löketet a kamatemelési ciklus elindításához. Az elemzői konszenzus szerint a bérek 0,2 százalékkal emelkedhetnek az előző hónaphoz képest, ami összességében 2,4 százalékos emelkedést jelentene az előző év azonos időszakához képest – prognosztizálja Módos Dániel, az OTP elemzője.