Csúcsra járatott kifizetések

Öt hónapja tartó vita zárult le azzal, hogy az Európai Bizottság újraindította a 2007–2013-as uniós költségvetési időszak Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának (GOP) felfüggesztett kifizetéseit. Mint Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a következő hetekben mintegy 210 milliárd forint fejlesztési forrás érkezik Magyarországra.

Az Európai Bizottság először tavaly ősszel jelezte, hogy problémásnak tartja egyes GOP-pályázatok kiválasztási rendszerét. Az akkori gyanú szerint a felhívásokat konkrét vállalkozásokra írták ki, és nem volt ritka a túlárazás sem. A vizsgált pályázati dokumentációk harmadában találtak erre utaló jeleket. Végül a bizottság áprilisban felfüggesztette a három – kutatás-fejlesztés, vállalkozói komplex fejlesztések és modern üzleti környezet kialakítása – program kifizetéseit. Az intézkedés 700 milliárd forint keretösszeget érintett, ám ennek 80 százalékát már a felfüggesztés előtt átutalták a nyertes pályázóknak, sőt 2014 decemberig 557 milliárd forintot el is számolt Magyarország Brüsszel felé.

Mint Csepreghy Nándor elmondta, az a megállapodás született, hogy Magyarország átalánykorrekciót alkalmaz a problémásnak tartott projektek esetében. Ez 21,7 milliárd forint elvonást jelent, ugyanakkor nincs szó konkrét forrásvesztésről, mert a pénz felhasználtó más, a korrekcióval nem érintett fejlesztések finanszírozására. A pesszimista várakozásokkal szemben, amelyek akár az érintett pénzügyi keret 10 százalékos korrekcióját is elképzelhetőnek tartottak, a végső szám jóval öt százalék alatt maradt.

A visszakapott támogatás hozzájárulhat ahhoz a kormányzati célkitűzéshez, hogy Magyarország teljes egészében felhasználja a 2007–2013 között rendelkezésre álló közösségi pénzeket. A támogatások jelenleg 8200 milliárd forint kifizetésnél tartanak. Az összesen lehívható pénz 8700–8800 milliárd forint között van a korábban bejelentett 8200 milliárd forinthoz képest. Ez az árfolyam-különbözetből ered. Ezenfelül mintegy 200-300 milliárd forint értékben fizetnek ki korábban a hazai költségvetés túlvállalása mellett befogadott projekteket.

Ez utóbbit azért tették, hogy ha időközben bebuknának egyes fejlesztések, és ezzel elveszítenék a közösségi támogatást, legyenek helyettük más finanszírozható projektek. Ugyanakkor az itthon kifizetett és a lehívott, azaz Magyarország számláján lévő támogatások között különbség van. Az Európai Bizottság információs adatbázisa szerint Magyarország a rendelkezésére álló közösségi pénzeknek 80,7 százalékát hívta le, miközben az uniós átlag 83,7 százalék. Észtország például már 95 százaléknál tart, Horvátország viszont csak 50 százalék körül.

Arról ugyan nem ad tájékoztatást az Európai Bizottság, hogy milyen ügyek lehetnek folyamatban, amelyek befolyásolhatják a támogatások kifizetését, de az aszfaltkeverő ügyet megemlítették lapunknak. Brüsszel tavaly év végén függesztette fel a közlekedésfejlesztési operatív program vonatkozó kifizetéseit, mert szerinte versenykorlátozó volt az a gyakorlat, amely szerint a közbeszerzési felhívásra csak azok a cégek jelentkezhettek, amelyek adott távolságon, 50 kilométeren belül aszfaltkeverő teleppel rendelkeztek. A kifogás összesen 600 milliárd forintnyi pályázatot érintett, később 360 milliárdra csökkent a problémás beruházások összege. Az ügy még folyamatban van, nem tudni, végül mekkora korrekciót kell végrehajtani.

Pozitív egyenleg

Az Európai Bizottság adatai alapján 300 euró/forint árfolyamon számolva a csatlakozástól, 2004-től, 2013 végéig 6600 milliárd forint volt a magyar–uniós egyenleg, azaz ennyivel több pénz érkezett a közösségtől, mint amennyit Magyarország befizetett a közös kasszába. Minden egyes évben pozitív volt a szaldó, még azokban az években is, amikor az új programozási időszak miatt az aktuális pályázatok még nem indultak el.