Kína és az USA együtt lép fel a gazdasági kémkedés ellen

Az USA és Kína megállapodott a gazdasági célú cyberkémkedés visszaszorításáról – ez volt az egyik nagy bejelentés Hszi Csin-ping kínai államfő és Barack Obama amerikai elnök múlt heti washingtoni találkozói után. Mindkét állam elkötelezte magát amellett, hogy a gazdasági élet cyberbiztonsági szabályainak összhangban kell lenniük a WTO előírásaival – áll a közös közleményben –, precízen meg kell őket határozni, és nem lehetnek diszkriminatív jellegűek. Az USA és Kína fontosnak tartja a szellemi tulajdon védelmét – tették hozzá –, beleértve az üzleti titkokat, és nem akarja, hogy szellemi tulajdonjogok vagy technológiák átengedésétől tegyenek függővé valamilyen üzleti tevékenységet egymás piacain. Kölcsönösen egyetértenek abban, hogy államok nem tanúsíthatnak vagy nem támogathatnak semmilyen helytelen magatartást a szellemi tulajdonnal kapcsolatban, illetve sem államok, sem vállalatok nem szerezhetnek illegális módszerekkel technológiai és üzleti előnyöket.

A kölcsönösség hangsúlyozása a diplomácia része, hiszen korábbi amerikai nyilatkozatok szerint kínai részről fenyegeti veszély a cyberbiztonságot, és Washington részéről megfogalmazódott a gyanú, hogy Peking keze is benne van kormányzati és vállalati adatbázisok elleni hackertámadásokban. Ezt meg kell állítani – jelentette ki határozottan Obama a Hszivel tartott közös sajtóértekezleten, és ugyan hozzátette, hogy nagy lépést tettek, de úgy folytatta: most az a kérdés, követik-e tettek a szavakat, ő kész arra, hogy szankciókat vezessen be a cyberbűnözők ellen. A kínai államfő viszont elismételte, hogy Pekingnek nincs köze az amerikai vállalatok titkainak meghekkeléséhez, a problémát pedig kétoldalú együttműködéssel, és nem a téma átpolitizálásával kell megoldani.

Obama nem sokkal Hszi látogatása előtt már kilátásba helyezte, hogy szankciókat tervez a cyberbűnözésben vétkesnek talált kínai vállalatok ellen, és elemzők szerint ennek is szerepe lehetett abban, hogy legalább egy ilyen szintű megállapodásra jutottak. Kína először volt hajlandó különbséget tenni a nemzetbiztonsági célú és a gazdasági kémkedés között – emelte ki az AP-nek Dmitri Alperovich, a Crowdstrike cyberbiztonsági cég vezetője, hozzátéve: már az is nagy eredmény, hogy Kína kész válaszolni az ezzel kapcsolatos amerikai kormányzati megkeresésekre. (Alperovich 2011-ban egy nagy port felvert jelentést tett közzé a gazdasági célú kínai cyberkémkedésről.)

Egyértelmű sikernek tartják viszont az értékelések, hogy az USA és Kína folytatni tudja az együttműködést klímaügyben. A decemberben esedékes párizsi globális klímamegállapodás előtt előrelépés, hogy Peking vállalta: 2017-től megkezdi egy belső kibocsátáskereskedelmi rendszer kiépítését a legszennyezőbb iparágaiban, emellett elkötelezi magát az energiaiparban a „zöld megközelítés” mellett. Az együttműködés jegyében Kína azt is bejelentette, hogy 20 milliárd jüannal (3,1 milliárd dollár) támogatja a feltörekvő országok klímaintézkedéseit – az USA már korábban megígért egy 3 milliárd dolláros befizetést az ezt szolgáló nemzetközi alapba.

Egy lépéssel közelebb az SDR-hez

Az USA támogatja, hogy a jüan bekerüljön a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tartalékvalutáinak kosarába, azaz az SDR-be, ha megfelel a meglevő követelményeknek – az egyik közös közleményben szereplő állításra Hszi Csin-ping külön is felhívta a figyelmet a sajtóértekezleten. A közlésben az a lényeg, ami hiányzik belőle: korábban Washington mindig hozzáfűzte, hogy Kínának előbb még pénzügyi reformokat kell végrehajtania. Most viszont úgy fogalmaztak, hogy az USA támogatja Kína reformvállalásait a pénzügyi és tőkepiacokon, amiből elemzők azt szűrték le, hogy az IMF által adott értékelés lesz a döntő szempont. Az SDR-ben való részvétel Kínának presztízsszempontból is fontos, és Hszi piacorientált gazdaságpolitikáját is segítené. Az IMF igazgatósága leghamarabb idén novemberben módosíthatja a kosár összetételét, a tagok szavazatának legalább 70 százalékával – a kvótakiosztás alapján az USA a szavazatok 17 százalékával rendelkezik.