Lassabb növekedésre számíthatunk

Pesszimistább képet festett a magyar gazdaságról Pasquale Diana, a Morgan Stanley vezető közgazdásza, mint korábban. A szakértő korábban 3,5 százalékos gazdasági növekedést várt az idei évben – ami az egyik legmagasabb prognózis volt –, most azonban már csak 2,9 százalékos GDP-bővüléssel számol az év egészére. Az euróövezet lassabb kilábalása és a kedvezőtlen, 2,7 százalékos bővülésről tanúskodó magyar GDP-adat miatt vár lassabb növekedést az elemző, ugyanakkor kiemeli azt is, hogy Magyarországot továbbra is támogatja a belföldi kereslet növekedése, ami alacsony szintről kezd helyreállni.

Egyre több elemző végi úgy, hogy a kormány 3,1 százalékos előrejelzésétől idén kissé elmaradhat a GDP bővülése, de a prognózisok továbbra is 3 százalékhoz közeli növekedésről szólnak. Pasquale Diana szerint a makrogazdasági sztori az alacsonyabb növekedés ellenére nem változott: a kormány expanzív költségvetési politikát folytat a megszorítások után, a kamatok rekordalacsony szinten vannak, és az emberek jelentős transzfert kapnak a bankoktól a devizahitelek átváltása nyomán.

A cégek ugyan olcsón jutnak pénzhez a növekedési hitelprogram miatt, ezen kívül azonban nincs hitelezés. A bankok portfoliója azonban tisztulni fog a Mark Zrt. (vagyis a rossz bank) indulásával, ami jobb hitelezési környezetet teremt – fejtette ki a szakértő. A Morgan Stanley jövőre lassabb, 2,4 százalékos gazdasági növekedést vár, ami mindössze 0,1 százalékponttal rosszabb az előző előrejelzésnél. Az elemző úgy véli, hogy szeptemberben a Magyar Nemzeti Bank is felül fogja vizsgálni növekedési várakozását, ugyanis a jegybank által az idei évre várt 3,3 és a 2016-ra prognosztizált 2,5 százalékos növekedés már túlságosan optimista.

Pasquale Diana úgy kalkulál, hogy az alacsonyabb olajárak miatt csak lassabban nő az infláció, mint korábban várni lehetett. Az idei év végére 1,9, a jövő év végére pedig 2,5 százalékos lehet a pénzromlás, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb a korábbi várakozásánál. Az MNB is hasonlóan tehet majd, hiszen a jegybank előrejelzésében szereplő 68 dolláros olajárnál jóval alacsonyabban van az árfolyam, ami csökkentheti az inflációt.

A Morgan Stanley elemzője szerint mégis tartózkodni fog az 1,35 százalékon álló kamat újabb csökkentésétől a Matolcsy György vezette monetáris tanács, miután a kamat szinten tartása is implicit monetáris lazítást jelent. Az év végére a reálkamat negatív tartományba esik – ahogy a pénzromlás emelkedik –, és a jövő évben 1 százalékponttal is meghaladhatja az infláció a kamatszintet. Az első kamatemelést csak 2017 első felében várja Pasquale Diana, de kiemelte, hogy az alapkamat alakulása csak kis része a magyar monetáris politikának. A jegybanki hitelprogram, a devizatartalék egy részének felhasználása a devizahitelek átváltására, valamint az önfinanszírozási program (amelynek során a bankokat az állampapírok vásárlása felé terelik) azt mutatja, hogy az MNB kész használni nem konvencionális eszközöket az alacsonyabb finanszírozási költségek és a növekedés támogatása érdekében.

Jöhet a felminősítés

A magyar eszközök több tényező miatt is ellenállóak voltak a legutóbbi piaci zavarok idején, amit az erős mérlegtöbblet és az olajáresés is támogatott. Az egész Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet és Afrika (CEEMEA) régióban Magyarországnak van a második legnagyobb fizetési mérleg többlete, és a külső adósság is csökken az MNB lépései miatt. A Morgan Stanley szerint Magyarország hamarosan javulhat Magyarország hitelminősítése. Jelenleg egy szinttel marad el mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott szinttől az ország adósbesorolása. Pasquale Diana szerint az S&P és a Moody’s stabilról pozitívra javíthatja idén a minősítés kilátását, jövőre pedig kiemelhetik az országot a bóvliból.