Magára talál a borászat?

Országszerte bizakodóak a borászok, miután a szüret első eredményei meglehetősen jó évjáratot ígérnek. „Dacára annak, hogy az idei év rendkívüli időjárási eseményeket hozott, azt látom, hogy szép, érett és egészséges szőlőt szüretelnek” – mondta el a Világgazdaságnak Bock József.

A villányi borász szerint az idei évjárat ezért várhatóan jónak számít majd, és kedvező hír az is, hogy a leszüretelt szőlő mennyisége több lesz a vártnál. Az átlaghoz képest ugyanis nagyjából 10 százalékkal magasabb a termésátlag idén. A tavalyi, viszonylag kevés szőlőt produkáló évvel összehasonlítva még nagyobb az idei ugrás, hiszen körülbelül egyötöddel több szőlőből készülhet bor idén, mint 2014-ben.

Bock József elmondása szerint az árak sok fajta esetében nem emelkedtek tavaly óta, általában stagnálás, néhány fajta esetében pár százalékos csökkenés is megfigyelhető. „A portugieserért az őstermelő 130-140 forintot kap, a pinot noir ennél némileg magasabb áron, 135-145 forint körül cserél gazdál kilogrammonként.

A cabernet árai még nem alakultak ki, de várhatóan 150 körül lesz majd kilója az alapanyagul használt szőlőnek.
A korábbi évek árairól szólva a borász elmondta: Villányban is előfordult néhány éve, hogy egy kilogramm szőlő 200 forintért vagy akár ezt meghaladó árakon cserélt gazdát. Ezt el lehet felejteni. Különösen azért is – tette hozzá –, mert a borárak sem emelkedtek nagymértékben. Összességében a szőlőtermelők az idei évben jól járnak majd – vélekedett Bock, aki szerint a feldolgozók helyzete nem ilyen biztos, hiszen „az elkészített bort még el is kell tudni adni”.

Ez utóbbi, vagyis az értékesítés bizonytalansága az idén még a korábbiaknál is nagyobb mértékben befolyásolja a borászatok nyereségességét. „Tény, hogy a minőség iránti kereslet fokozatosan nő, ám dacára annak, hogy a hazai fogyasztás szerkezete jelentősen javult az utóbbi években, ez még mindig nem tudja követni a borászatok intenzív fejlődését” – mondta el a Világgazdaságnak Tornai Tamás. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint kétségtelen, hogy döntően az uniós pénzek jó felhasználásának köszönhetően a hazai borászatok nagymértékben fejlődtek a közelmúltban.

A jelentős szakmai, technikai beruházások miatt egyre több szereplő kínál bort a felső kategóriában, ezekkel a termékekkel pedig egyelőre elsősorban a belső piacon jelennek meg. Ez kedvező, ám jelentős túlkínálatot alakított ki a minőségi borok hazai piacán, hiszen sem a fogyasztói tudatosság, sem a vásárlóerő növekedése nem képes olyan ütemben változni, ahogy a borászatok fejlődnek.

A túlkínálat közepette a szőlőtermelők így is nyugodtak lehetnek, számukra valószínűleg az idei év nyereséggel zárul. Azt, hogy a termésátlag nagyjából tizedével több a szokásosnál, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának országos felmérése is megerősíti. „Ennek eredményeképp idén 2,7-2,8 millió hektoliter borra lehet számítani, nem kizárt az sem, hogy az idei bortermés megközelíti a 3 millió hektolitert” – mondta el Tornai Tamás.

A stabil árak és a nagyobb mennyiség mellett a szőlőtermelők idén jó évet zárhatnak. A feldolgozók számára is adott még a lehetőség, ám a profithoz jó kereskedelmi szerződéseket kell kötni. Ebben az egyre jobban várt bormarketing segíthet a hazai feldolgozóknak, amelyre a hírek szerint már nem is kell sokat várni. A szakmai várakozások szerint januártól 50 százalékos támogatásintenzitással uniós forrásból bormarketing-kampány indulhat, amelynek megrendelője a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa lesz.

A hírek szerint minden eddiginél nagyobb büdzsével, mintegy egymilliárdos kerettel rendelkező közösségi marketingakcióról lesz szó. Egy ilyen programra azért is szükség van, mert a korábbi, meglehetősen sikeresnek mondható borkampányok után már évek óta nincs sem bormarketingkassza, sem pedig érdemi közösségi bormarketing idehaza. 2007 és 2011 között több nagy sikerű marketingakció is támogatta a magyar borfogyasztás élénkítését.

Újra lesz exportalap

Az idei évre várt 2,7-3 millió hektoliter bor jónak mondható, nagyjából megfelel az ország adottságainak, és jelentősen meghaladja az elmúlt évek gyenge terméseredményeit. 2012 szélsőséges időjárása kirívóan kevés bort eredményezett. Ekkor csaknem egymillió hektorliternyi volt a kiesés, hiszen nagyjából félmillió hektoliterrel kevesebb termett, mint az ország igénye, és a korábbi, szintén félmillió hektoliternyi exportárualap is hiányzott. Más években sem volt rózsás a helyzet: 2012-ben ugyanis Magyarországon 1,9 millió hektoliter bor termett, ez a mennyiség a hazai fogyasztást sem éri el, hiszen az 2,3 millió hektoliter körül alakul évente. Az egymást követő gyenge terméseredmények ugyan az évjárat minőségét nem minden esetben érintették. Az esetenként jó, de kevés bor miatt a behozatal, különösen az olasz import jelentősen megélénkült, ami piacvesztést is okozott a magyar borászatoknak. Ezt a tendenciát csak felerősítette az, hogy a vásárlóerő gyenge volt az elmúlt években, ezért a fogyasztók az olcsóbb, jellemzően olasz borok felé fordultak. Az azóta némileg stabilizálódott hazai termés és a hamisítványok, a feketeimport fokozottabb ellenőrzése miatt a külföldi bor behozatala is mérséklődőtt, legalábbis a korábbi évekre jellemző dömping enyhült.