Megjósolhatatlan görög választás

Alekszisz Ciprasz kormányfőként kockázatos lépéseiről vált ismertté, ám a legutóbbi döntése könnyen visszaüthet. A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján ugyanis elképzelhető, hogy nemhogy az abszolút többséget nem szerzi meg pártja, a Sziriza a szeptember 20-ra tervezett előre hozott parlamenti választáson, de riválisa, a konzervatív Új Demokrácia kerül ki győztesen.

A görög választási rendszerben igen kis különbség is sokat számíthat, mert a győztes automatikusan szerez 50 plusz mandátumot a 300 fős törvényhozásban. Azt azonban jelenleg lehetetlen kiszámolni, melyik lesz ez a párt, mivel mindkettő nagyjából a választók 25 százalékának a bizalmát élvezi a felmérések szerint.

Pedig Ciprasz taktikája logikusnak tűnt, amikor augusztus 20-án váratlanul bejelentette lemondását: kormányzása idején vezette a népszerűségi listákat, és ha pártjának a harmadik, minden korábbinál szigorúbb mentőcsomag miatt tiltakozó tagjaival szakítva fut neki a választásnak, ismét többségbe kerülhet, ráadásul egy egységes frakcióval. A jelek szerint azonban a választók lelkesedése alábbhagyott, ami érthető annak fényében, hogy a Sziriza – választási ígéreteivel tökéletesen szembemenve –gyakorlatilag azt a programot folytatta tovább, amelyet az előzőleg kormányzó Új Demokráciától örökölt. Ráadásul a mentőhitel lezárása egyáltalán nem sikerült olyan békésre, mint ahogy azt az előddel remélték, és egyelőre arra sincsen semmiféle garancia, hogy a Sziriza által szorgalmazott adósságelengedésre hajlandók lennének a hitelezők.

A friss felmérések ugyanakkor azt sugallják, a Ciprasz mellett kiállók nem a hét hónapos kormányzás eredményeit ismerték el, hanem inkább azt a tényt, hogy a kormány legalább kiállt az országért. Az sem mellékes, hogy a kormányfő számítását megcáfolva, a Szirizából kiváló renitensekből a harmadik mentőhitelt következetesen elutasító egykori energiaügyi miniszter, Panagiotisz Lazafanosz által alapított Népi Egység párt könnyen voksokat rabolhat el.

Az Új Demokrácia győzelme a látszat ellenére nem jelentene radikális szakítást az előző kormány politikájával, hiszen a Sziriza mozgásterét is teljesen behatárolja a hitelezőkkel kötött megállapodás. Problémás helyzet inkább akkor állhat elő, ha a győztesnek koalícióra kell lépnie. A Sziriza eddigi partnere, a mentőcsomagot ellenző Független Görögök a friss adatok szerint valószínűleg nem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges háromszázalékos küszöböt. A Népi Egység szóba sem jöhet, ahogy az Új Demokrácia és a hagyományos berendezkedés másik nagy pártja, a baloldali Paszok is valószínűtlen partner. Evangelosz Meimarakisz, az Új Demokrácia vezetője számára sem lenne azonban könnyű a partnerkeresés, így megismétlődhet a 2012 nyarán rendezett választás után előállt helyzet.

Akkor sem a nyertes Új Demokráciának, sem a második Szirizának nem sikerült kormányt alakítania, ezért meg kellett ismételni a voksolást.
Az elhúzódó politikai bizonytalanság csődhelyzetet nem idézne ugyan elő, ám igencsak rontaná az athéni vezetés esélyeit a hitelprogram első, szeptember vége után tervezett felülvizsgálata idején. Itt nemcsak további szabályozási kérdések kerülhetnek az asztalra, hanem bankok stressztesztjét követően a pénzintézeti rendszer konszolidációjának feltételei is. A fennálló, a GDP 170 százaléka körüli adósság részleges átstrukturálásáról szóló tárgyalások is ekkor indulhatnak be, ez pedig életbe vágó lehet az adósságszint fenntarthatósága szempontjából.

Mégsem szentírás a megállapodás?

Eltörli a magánoktatás tandíjának forgalmi adóját a Sziriza, ha a szeptemberi választás után kormányra kerül – áll a párt közleményében. A 23 százalékos áfa bevezetésébe az Alekszisz Ciprasz vezette kormány júliusban, a harmadik mentőhitelprogram feltételéül szabott rendelkezések között egyezett bele. Az erről szóló kormányhatározatot azonban már a jelenlegi ügyvezető kabinet fogadta el a napokban.