A gazdagabb országrészek felé vándorolnak az emberek

A hét magyarországi régióból hatnak a népsűrűsége folyamatosan csökken, és a trend megállíthatatlannak látszik. Csupán egyetlen régióban, Közép-Magyarországon látható a népsűrűség dinamikus növekedése, ami azt jelzi, hogy a főváros és térsége egyre erősebb gazdasági centrum, miközben a többi régió egyre kevésbé vonzó. Már nemcsak a falvak és a kisvárosok szintjén látható a népesség csökkenése, hanem a régiókat is érinti az elmúlt években. A népsűrűség csökkenése összefügg azzal is, hogy a lakosság lélekszáma folyamatosan esik vissza.

A legdinamikusabb csökkenés Észak-Magyarországon tapasztalható, itt 2002-ben még 96 lakos jutott egy négyzetkilométerre, 2015-ben azonban már csak 87. Vagyis idén bekövetkezett, hogy Nyugat-Dunántúl szintjére csökkent Észak-Magyarország négyzetkilométerenkénti népessége. Nyugat-Dunántúl egyébként kifejezetten jól tartja magát: ebben a régióban alig csökkent a népesség tíz év alatt. Ez a térség relatív fejlettségének, a magas egy főre jutó GDP-nek, az iparvállalatok odatelepülésének, valamint az osztrák határ közelségének köszönhető, hiszen innen sokan járnak át dolgozni Ausztriába.

Észak-Magyarország után a dobogó második helyére Dél-Dunántúl és Dél-Alföld került a „népességcsökkenési versenyben”. Igaz, utóbbi két térségben 5 fővel, előbbiben pedig 7-tel csökkent az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma az elmúlt tíz évben. Érdemben csökkent a Közép-Dunántúl és Észak-Alföld népsűrűsége is. Közép-Magyarországon azonban egy évtized alatt közel 20 fővel 430-ra nőtt az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma. Ez az egyetlen régió, ahol a szám meghaladja a 100-at. Nagy csökkenés jellemezte Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyét, de esett Békés megye népsűrűsége is.

Ha a trend folytatódik, akkor a főváros környéki régió népessége növekedni fog, Nyugat-Dunántúl pedig stagnálhat, kissé csökkenhet, miközben a többi régióban további érdemi visszaesés valószínű a jövőben. Tíz év múlva Észak-Magyarország népsűrűsége már alacsonyabb lehet, mint Észak-Alföldé, így a 2002-ben még az egyik legnépesebb régiónak számító Észak-Magyarország a sereghajtók közé kerül.

Pesten 430-an (Budapesten pedig közel 3350-en) laknak egy négyzetkilométeren, ami minden más megye népsűrűségénél legalább négyszer nagyobb. Nem is csoda, hogy a legtöbb térség rosszul teljesít, mert továbbra is négy magyar régió van az Európai Unió 20 legszegényebbje között. Az egy főre jutó GDP alapján 2013-ban Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld is bekerült a legrosszabbul teljesítő uniós régiók közé. Ezekben a régiókban különösen alacsonyak a fizetések és az országos átlagnál rosszabb a foglalkoztatási ráta. Észak-Magyarországon csak az uniós átlag 40 százalékát éri el az egy főre jutó GDP, így a nyolcadik legszegényebb régió az EU-ban, de még a Dél-Alföld 45-öt teljesít.

Az egy főre jutó bruttó hazai termék 2013-ban 3 millió forint volt, Budapesten azonban ennek duplája, Közép-Magyarországon pedig 4,8 millió forint. Ez komoly elszívó hatást jelent a szegényebb régióktól, ahol 2 millió forint közelében mozog az egy főre jutó GDP. A nyugat-dunántúli régió ezeknél jobban teljesített 3,1 millió forinttal.