Dijsselbloem a Reuters hírügynökségnek adott interjújában ugyanakkor azt is leszögezte, arról még nem jutottak dűlőre, hogy az adósságterhek enyhítését bizonyos feltételek teljesülésétől tegyék-e függővé. Erről majd azután kezdenek egyeztetni a valutaövezet kormányai, ha Görögország sikeresen veszi a legutóbbi, immár harmadik nemzetközi mentőcsomag által előírt első felülvizsgálatot, amely a pénzügyi segély fejében megkövetelt reformok teljesülését vizsgálja.
Athén az év eleje óta követeli, hogy csökkentsék adósságterheit, bár a görög kormány ezt az idén a GDP 180 százalékát meghaladó államadósság egy részének leírásával szeretné elérni. Az eurózóna többi tagja - Athén legfőbb hitelezői - ugyanakkor azon az állásponton vannak, hogy a lényeges kérdés nem az adósság, hanem az adósságterhek mértéke.
Dijsselbloem mindazonáltal azt is megjegyezte, hogy ha a Nemzetközi Valutaalap úgy találja, hogy a 15 százalékos plafon is túl nagy terheket róna a görög gazdaságra, akkor "ez egyike azon kérdéseknek, amelyekről egyeztetni kell majd".
Görögország a tervek szerint nagyjából 86 milliárd euró hitelt kap az euróövezeti válságkezelő rendszer, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében, ez a harmadik hitelcsomag 2010 óta. Görögország GDP-je a hat éve tartó adósságválság alatt ötödével csökkent, a munkanélküliség pedig 25 százalékra nőtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.