Köztestület lehet a Pálinka Nemzeti Tanács

Meg kell védeni az uniós oltalom alatt álló pálinka és a törkölypálinka földrajzi árujelzőit! Többek között ezzel indokolja Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a pálinkatörvény kedden benyújtott törvénymódosító javaslatában, miért van szükség arra, hogy a Pálinka Nemzeti Tanács köztestületté váljon, hasonlóan olyan intézményekhez, mint például a Magyar Tudományos Akadémia vagy a Magyar Művészeti Akadémia.

Amennyiben a csaknem kétharmados kormánytöbbségű Országgyűlés áldását adja a törvényjavaslatra, a Pálinka Nemzeti Tanács szélesebb körű felhatalmazással tudja képviselni a pálinkafőzők érdekeit, védheti a minőséget, vizsgálhatja az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott pálinka, törkölypálinka termékleírásainak betartását, léphet fel azokkal szemben, akik megsértik az uniós földrajzijelzés-oltalommal összefüggő előírásokat, s érvényesíthet egységes marketingstratégiát – derül ki a törvényjavaslat indoklásából.

Az államháztartásról szóló hatályos törvény szerint a köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik, közfeladatainak ellátásához felruházzák a megfelelő jogosítványokkal, a végrehajtást önigazgatás útján végzi.

A pálinkatörvény alapján 2009 áprilisában alakult Pálinka Nemzeti Tanács a pálinkafőzők országos szakmai egyeztető fórumaként működik, abban minden szakmai szervezet a szeszfőzde-adóraktár engedéllyel rendelkező tagjainak száma alapján képviselteti magát. A testület közreműködik a pálinkatörvény végrehajtásában, szakmai véleményt ad, és javaslatokat tesz a kormány részére a pálinkát érintő kérdésekben, továbbá segíti a „pálinka előállításának, származásának, minőségének és eredetvédelmének egységes szabályozását” – olvasható a tanács honlapján. A tizenhárom fős testület tagjait – amelyből tíz a szakmai szervezetek, kettő az agrárpolitikáért felelős miniszter, egy pedig az adópolitikáért felelős miniszter jelöltje – az agrárpolitikáért felelős miniszter három évre kéri fel.