Már nem kell sokat várni: Matolcsy újra begyújtja a rakétákat

A növekedési hitelprogram fokozatos kivezetése után 2016-ban és 2017-ben új programokkal fogja támogatni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kormány növekedési és foglalkoztatási céljait – jelentette be Matolcsy György jegybankelnök a Parlament Gazdasági bizottságának ülésén, ahol a központi bank elmúlt években folytatott gazdálkodását tárgyalták.

„Az MNB mindhárom törvényben foglalt mandátumának eleget tesz” - hangsúlyozta Matolcsy, aki arról is beszélt, hogy monetáris politikai fordulatot hajtott végre a jegybank azóta, hogy ő ül az elnöki székben. Kiemelte: az MNB teljesíti az árstabilitásra vonatkozó mandátumát, elérte a pénzügyi stabilitást, valamint támogatja a kormány gazdaságpolitikáját is. (Azt azonban érdemes megjegyezi, hogy amíg korábban jóval meghaladta a 3 százalékot az infláció, most folyamatosan alulmúlja.) Szerinte a korábbi vezetés nem érte el a célokat: nem volt árstabilitás, a világ legkockázatosabb országai között tartották számon Magyarországot, ráadásul a gazdasági növekedést sem segítették.

Matolcsy felszólalásának egyik érdekessége volt, hogy az inflációs cél elérését nem emelte a többi mandátuma elé, miközben a jegybank elsődleges feladata az árstabilitás elérése.

Eltüntették a veszteséget

Matolcsy saját sikerének tartja azt is, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárásból. Ezt azzal magyarázta, hogy az MNB régi vezetése 203 milliárd forintos veszteséggel számolt 2013-ra, ami a költségvetést terhelte volna. „Az MNB új vezetése átvizsgálta a korábbi prognózisokat, és jeleztük az Európai Bizottságnak, hogy a jegybank nem lesz veszteséges. Ezzel adott zöld utat a bizottság, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól” - emlékezett vissza az elnök. Matolcsy azt is hangsúlyozta: az Alapokmányunk szerint törekszünk arra, hogy egyetlen évben se lehessen veszteséges az MNB, vagyis pozitív eredménnyel zárja a működését. (A jegybanktörvény azonban nem utal arra, hogy ne lehetne veszteséges a jegybank – a szerk.)

A növekedés felét adták

Szerinte nagy fordulat a kormányzati gazdaságpolitika támogatása. „A növekedési hitelprogram átütő siker” - emelete ki Matolcsy. Úgy számolnak, hogy a 2013 közepén indult program végén összesen 2300-2400 milliárd forintot ad a mikro, kis- és középvállalatoknak. „Az önfinanszírozási programot is fontosnak tartom, amelynek lényege, hogy támogassa a kormányzat gazdaságpolitikáját” - tette hozzá. (Az önfinanszírozás az állampapírok vásárlása felé tereli a bankokat.) Szerinte a jegybank programjai 2013-ban és 2014-ben a kimagasló GDP-növekedés felét adták. A GDP tavaly 3,7, azelőtt pedig 1,9 százalékkal nőtt. Ha viszont valóban a növekedés felét az MNB lépései adták, akkor a magyar gazdaság növekedési potenciálja kiábrándítóan gyenge lehet.

A közjót szolgálva

Sokan bírálják az MNB-t, pedig kivétel nélkül minden jegybanknak van társadalmi felelősségvállalási programja – hangsúlyozta Matolcsy. Ennek részét képezi az Értéktár program, a felsőoktatás megújításában való részvétel, valamint az, hogy jóléti célokra fordítanak pénzt. Szerinte ez az uniós jegybankok gyakorlata is. „A programok átláthatóak, költségvetési pénzt felhasználása nélkül, de közpénzből közösségi vagyont építünk, ami a közjót szolgálja” – emelte ki.

Nem zsebpénz

Ellenzéki képviselők szerint nem az MNB érdeme, hogy ilyen alacsony, 1,35 százalékos lett a kamat, hanem a nemzetközi folyamatok eredménye, és máshol is rekordmélyen áll a kamatszint. Szerintük a közpénzek halhasználását az államnak kellene szabályozni. „A Parlament 1-2 milliárd forintos kiadásról is törvényt alkot, az MNB viszont úgy költ el el több mint 160 milliárdot, hogy az állnak semmi beleszólása nincs” – mondta Volner János, a Jobbik politikusa, majd Matolcsyhoz fordulva kifakadt: „ez nem zsebpénz, elnök úr”.