Növekszik a gazdasági kivándorlás

Egyre több magyar él Nyugat-Európában, miközben a határokon belül csökken a népesség – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Demográfiai évkönyvéből. A kivándorlási folyamat az elmúlt néhány évben gyorsult fel, és egyelőre úgy tűnik, ennek még egyáltalán nincs vége. Sőt, azt sem lehet kizárni, hogy a vonzóbb nyugati életszínvonal miatt felgyorsul a folyamat.

Németországban tavaly már közel 124 ezer magyar állampolgár élt, tízezerrel több, mint egy évvel korábban. Az Európai Unió országai közül a második legtöbb, 74 500 magyar az Egyesült Királyságban élt. Ausztriáról nincs friss adat, de 2013-ban több mint 36 ezer honfitársunk volt a szomszédos országban. Mostanra azonban már nemcsak ez a három ország számít kedvelt célpontnak, hanem az egyik legmagasabb európai életszínvonalat kínáló Svájcba is szívesen költöznek a magyarok, ahol már több mint tízezer honfitársunk él. Hollandia és Belgium is az egyre kedveltebb célországok között szerepel.

Csak tavaly több mint 31 ezren vándoroltak ki, ami tízezerrel több az egy évvel korábbinál. A 2000-es években még csak 3-5 ezer kivándorlót számláltak évente, 2011–12-ben viszont már 12 ezernél is többen hagyták el az országot. A folyamat gyorsulása már csak azért sem kizárt, mert a Tárki felmérése szerint a kivándorolni szándékozók aránya idén történelmi csúcsra, tíz százalékra emelkedett. Igaz, a nyár végére kicsit csökkent az arány.

„Továbbra is sokan érdeklődnek külföldi munkalehetőség iránt, de már nincs növekedés a létszámban – mondta a Világgazdaságnak Tanay Marcell, az EuWork ügyvezetője. – Stabil szintre állt be az érdeklődés szintje, de meglehet, hogy most kevesebben hagyják el az országot nyelvtudás hiányában” – vélekedett a külföldi munka közvetítésével foglalkozó cég vezetője. Az EuWork nem reprezentatív felmérése szerint a magyarok 60 százaléka az Egyesült Királyságba, 30 százalék német nyelvterületre (Németországba, Svájcba és Ausztriába), a többiek pedig egyéb országokba mennének. Tanay Marcell ezek között említi Hollandiát, ahová most sokan készülnek.

Mindenki a saját szakmájában szeretne elhelyezkedni külföldön is, ehhez azonban elengedhetetlen a nyelv ismerete – mutatott rá. Az adminisztrációtól kezdve a pénzügyi területen keresztül a mérnökökig jelentkeznek külföldi állásra. Tanay kiemelte, hogy továbbra is sok egészségügyi dolgozó menne külföldre, de olyanok is vannak, akik gyermekfelügyeletet vállalnának. Június végéig összesen 912 külföldi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítványt állítottak ki az egészségügyi dolgozók számára, legtöbben az Egyesült Királyságba (229) és Németországba (220) készültek. Száznál többen jelölték meg célországként Ausztriát, de sokan terveztek írországi, svájci és svédországi munkavállalást.

Ősszel újabb kivándorlási roham indul a nyári „unalmasabb” periódus után. „Szeptember az igazi nagyüzem, ilyenkor pörög fel a munkaerőpiac is” – hangsúlyozta Tanay. Hozzátette: nyáron a cégek HR-vezetői is szabadságon vannak, ráadásul akkor diákokkal töltenek be sok álláshelyet a szünet miatt, ősszel azonban megindul a roham.

A fejlődéstől függ minden

Az elvándorlás mértéke a KSH Népességtudományi Intézete szerint enyhülni fog, és a 2030-as évek közepétől viszonylag alacsony szinten állandósul. A Demográfiai portré című elemzés alapforgatókönyvében a vándorlási egyenleg a 2030-as évek elejétől már pozitívvá válik. A rosszabb forgatókönyv szerint a stagnáló bevándorlás és a jelentős elvándorlás a 2040-es évek elejétől évi 7500 fős vándorlási veszteséget eredményez 2060-ig. Ez abban az esetben következik be, ha az ország gazdasági helyzete nem javul számottevően az előreszámítási időszakban. Az optimista forgatókönyv jelentős mértékű gazdasági fejlődést feltételez, ennek eredményeképpen növekszik a bevándorlók száma, beleértve a külföldön született magyarokat is, továbbá mérséklődik az elvándorlás. Így a 2030-as évektől már pozitívvá váló vándorlási egyenleg a 2040-es évek végére elérheti az évi plusz 17 500 főt.