Új szakaszba lép az eurózóna integrációja

Megkezdődött az eurózóna szorosabb integrációjának kiépítése: az Európai Bizottság tegnap ismertette az „öt elnök” június végén közzétett jelentésében szereplő tervek valóra váltásának első lépéseit. A bizottság, az Európai Unió, az eurózóna pénzügyminisztereit összefogó Eurogroup, az Európai Központi Bank és az Európai Parlament elnöke által fémjelzett intézkedéscsomag megvalósításának első szakaszában új intézmények sorát hozzák létre két éven belül. (Ezek alapvetően az eurózónára vonatkoznak, de a közlemény hangsúlyozza, hogy az övezeten még kívül maradt uniós országok is csatlakozhatnak hozzájuk.)

A közös pénz szabályozási hátterének hézagját töltenék ki a közös betétbiztosítási rendszerrel: a bizottság szerint a felügyeleti rendszer (SSM) és a bankmentési rendszer (SRM) mellé már csak ez hiányzik ahhoz, hogy a sok szállal összefonódó bankrendszer valóban egységesen működjön. Az eurózóna erős tagjai – élükön Németországgal – előzetesen hevesen ellenezték a közös betétbiztosítást, hiszen ez azt jelenthetné, hogy például a németek megtakarításait kellene felhasználni más országok betéteseinek megmentésére. A mostani elképzelés szerint nem is lesz egy nagy közös kalap: a jövőben is az adott ország betétbiztosítási alapja védené minden bank betéteseit legfeljebb 100 ezer euró erejéig. A közös betétvédelmet a bizottság egyfajta viszontbiztosítási rendszerben képzeli el, amely ezekre támaszkodna – a jogszabályi javaslatot ez év végéig teszik közzé.
Létrejönne egy olyan testület is, amellyel a bizottság akár saját magát is mentesítheti egyes népszerűtlen feladatoktól. Az európai költségvetési tanácsot ugyan hangsúlyozottan tanácsadóként állítanák fel öt független szakértő részvételével, de befolyása lenne a nemzeti költségvetések ellenőrzése fölött. A túlzottdeficit-eljárásokról továbbra is a bizottság fog dönteni, az új tanács dolga annak megítélése lesz, hogy az egyes országok folyamatai miként hatnak az övezet egészére, emellett bevonják az eurózóna majdani költségvetési rendszerének kidolgozásába is.

Megújul a nemzeti költségvetések elfogadását szolgáló európai szemeszter is: a jövőben először az eurózóna egészének a szempontjából néznék meg a büdzséket, utána következne az országspecifikus szakasz. Ezen túlmenően a bizottság javasolja, hogy minden euróországban hozzanak létre versenyképességi tanácsot: ezeknek semmi közük nem lenne a versenyhatóságokhoz, tanácsadó testületként monitoroznák a versenyképességgel kapcsolatos fejleményeket.

Fontos lépés lehet a külső érdekérvényesítésben, hogy a jövőben az eurózóna egységes képviseletet kapna a Nemzetközi Valutaalapban (IMF): miniszteri szinten az Eurogroup elnöke lépne fel a nevében, az igazgatóságba pedig egy eurózónabeli szervezet igazgatója kerülne be. Ez – hangsúlyozza a közlemény – nem érintené az egyes országok meglevő IMF-tagságát vagy a szavazati joggal járó részvényesi kvótáját.

– A bizottság mellett feláll egy költségvetési tanács

– Az európai szemeszterben először a közös szempontokat vizsgálják

– Egyszemélyi képviselet az IMF-ben

Forrás: VG-gyűjtés

– A bizottság mellett feláll egy költségvetési tanács

– Az európai szemeszterben először a közös szempontokat vizsgálják

– Egyszemélyi képviselet az IMF-ben

Forrás: VG-gyűjtés -->