Az MTI-hez szerdán eljuttatott tanulmány szerzői rámutattak: lassul a világ második legnagyobb gazdaságának növekedése, miközben a döntéshozók próbálják kezelni a hitelekből finanszírozott ingatlanpiac gyors hűlését. Ez egy kényes, nehéz és időigényes feladat.
Kínában hét évvel ezelőtt kezdődött el az ingatlanbuborék kialakulása, részben a globális pénzügyi válság hatására, részben az urbanizáció felgyorsításának eredményeképpen. A magánszektor belföldi hitelállománya mostanra meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) 140 százalékát, és a helyi önkormányzatok adóssága is kiugróan magas.
Richard Boxshall, a PwC vezető közgazdásza rámutatott: a hitelekből származó pénz nagy részét állóeszközökbe fektették, főként ingatlanba és más infrastrukturális beruházásokba. Ennek eredményeképp Kína GDP-hez viszonyított befektetési állománya 2014-re 47 százalékra emelkedett, amely közel duplája az E7-csoportba tartozó másik hat feltörekvő gazdaság átlagának. Viszonylag rövid időn belül Kína a világ legnagyobb vasérc-, acél-, illetve előre gyártott épületek importőre lett. Ezenfelül 2008 óta a globális vasúti kapacitás növekedésének harmada is Kínának tudható be.
Nem szabad alábecsülni a Kínában jelenleg végbemenő események jelentőségét - figyelmeztetett Boxshall, aki szerint pozitívumként említhető, hogy Kína mintegy 3,5 ezer milliárd dollár értékű devizatartalékkal rendelkezik, és elegendő politikai mozgástérrel a válság megfelelő kezeléséhez.
A PwC elemzőinek becslése szerint a kínai gazdasági növekedés idén nem éri el a 7 százalékot, középtávon pedig 5-6 százalékra mérséklődik az alacsonyabb állóeszköz-beruházások és a lassuló export miatt. A jegybank tovább csökkentheti az alapkamatot és a kötelező banki tartalékrátákat, hogy csökkentse a lassulás ütemét.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szimulációi szerint a világ legnagyobb gazdaságai - a hét legfejlettebb országot tömörítő G7-csoport és a hét legnagyobb feltörekvő országból (Brazília, India, Indonézia, Kína, Mexikó, Oroszország és Törökország) álló E7-csoport - képesek lesznek átvészelni különösebb következmények nélkül a kínai állóeszköz-beruházások ütemének mérsékelt lassulását. A G7-ek közül Japánt, Németországot és Olaszországot, az E7-ek közül pedig Mexikót és Törökországot érintheti érzékenyebben a kínai beruházások visszaesése.
A beruházások csökkenése mellett további hatásokkal is számolni kell. A délkelet-ázsiai országok egy részét várhatóan nagyobb mértékben fogja befolyásolni a kínai gazdasági növekedés lassulása. Ez nem meglepő, mivel az utóbbi 15 év során ezek a gazdaságok újrapozícionálták magukat, mint a kínai feldolgozóipar ellátási láncainak szerves része. Mindazonáltal a délkelet-ázsiai országok nagy része kellő fiskális és külső tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy kezelni tudja a visszaesést.
A kínai gazdasági növekedés mérséklődésének másik következményeként hosszabb ideig alacsonyan maradhatnak a nyersanyagárak. Lesznek nyertesek és vesztesek is attól függően, hogy az adott ország importálja vagy exportálja-e a nyersanyagokat.
Az erős dollár egy újabb fájó pont a feltörekvő piacok számára, különös tekintettel arra, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve továbbra is arra készül, hogy idén elindítja a kamatemelési ciklust.
"Összességében a kínai események főként a feltörekvő gazdaságokat befolyásolhatják kedvezőtlenül, a fejlett gazdaságok többségére kevésbé jelentenek veszélyt" - mutatott rá Richard Boxshall.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.