Parragh László: a tudást és a gazdaságot össze kell kapcsolni

Parragh László az MTI-nek elmondta: nemzetközi példák mutatják, hogy azokban az országokban sikeres a gazdaság, a társadalom, ahol a tudást és a gazdaságot összekötötték.

A kamarai elnök szerint a tudás és a gazdaság két nagy területen - a kutatás-fejlesztés és innováció, illetve az oktatás mentén - kapcsolódik.

Úgy értékelte, az oktatáson belül a közoktatásban továbbra is vannak még hiányosságok, azon folyik a vita, hogy a tudásátadás vagy a nevelés a közoktatás feladata. A szakképzésben a duális rendszer bevezetésével előrelépett az ország, a felsőoktatásban a kancellárok kinevezésével javult az intézmények gazdálkodása, de itt is a duális képzésnek kell nagyobb szerepet kapnia, a felnőttképzés területén pedig nagyon rosszul áll az ország.

Parragh László felidézte, hogy 2010-ben gazdaságpolitikai fordulatra volt szükség, hiszen a rendszerváltás és 2010 között a GDP 13,5-szörösére nőtt Magyarországon, ez idő alatt a bruttó adósság 21,3-szorosára emelkedett, az adósságszolgálat 2010-re felment 25-szörösére, 2008-tól a jövedelemkiáramlás felgyorsult a válságra hivatkozva, ebben az időben a magyar gazdaságpolitika a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság "gyámsága" alatt volt.

A kormány 2010-ben a választók kétharmados támogatásával erős felhatalmazást kapott és gazdaságpolitikában fordulatot hajtott végre, aminek eredményeként teljesítményközpontú lett az adórendszer, átalakult a segélyezési rendszer, bevezették a közmunkát, átalakították a foglalkoztatás- és a nyugdíjrendszert, ösztönözték a gyermekvállalást - ismertette Parragh László, hozzátéve: ezeket a lépéseket Szlovákia és Németország korábban megtette, ezért a 2008-as válságba már sokkal versenyképesebb gazdasággal mentek bele.

A kamara elnöke úgy látta, hogy a magyar kormány a gazdaságpolitikai fordulat során ennél is messzebb ment, a közteherviselést kiszélesítette, szigorította a versenyszabályozást, átalakította az energiapolitikát és a szabályozó rendszert, az uniós forrásokat új szemlélettel használta fel, a gazdaságszervezést erősítette.

A gazdaságpolitikai fordulatot segítette a közigazgatás átszervezése, a települések adósságának szanálása is - tette hozzá az MKIK elnöke, aki szerint a devizhitelezés leállítása, a devizaadósmentés, a bankrendszer tulajdoni rendszereinek átrendezése, az online pénztárgép bevezetése, a feketegazdaság erőteljes visszaszorítása, az IMF és az EU "gyámság" megszüntetése egyértelműen fordulathoz vezetett, ugyanakkor több intézkedés is rövid távon transzformációs veszteséget jelentett.

Példaként említette a kamara elnöke, hogy a devizahitelek, valamint a ppp-programok leállítása, az önkormányzatok hitelfelvételi mozgásterének szűkítése, az uniós forrásokat elosztó struktúrák átalakítása lassította a pénzkiáramlást, illetve a különadók, a monopolhelyzetek korlátozása, a piaci átrendezés megkezdése, a kereskedelmi üzletek nyitvatartásának szigorúbb szabályozása, az erőteljesebb verseny- és piacszabályozás összességében a gazdaság növekedésének visszaszorításához vezettek, de ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően középtávon a növekedés be tudott indulni.

A kamara elnöke hangsúlyozta, ahhoz, hogy a fenntartható növekedés biztosított legyen, a jövőben elengedhetetlen a tudás és a gazdaság összekapcsolása, a reformok folytatása, a teljesítményközpontúság erősítése.