Európa még igényli a jegybanki élénkítést

Az építőipar, a kiskereskedelem és az egészségügy igencsak belehúzott novemberben, így 211 ezer új munkahely keletkezett az USA-ban, az elemzők által becsültnél valamivel több. A munkaügyi minisztérium felfelé módosította a szeptemberi és az októberi adatokat is, így az utóbbi három hónapban átlagosan 218 ezer új állást kínáltak a munkaadók a magán- és az állami szektorban.

A munkanélküliségi ráta nem változott, továbbra is ötszázalékos. A részmunkaidős foglalkoztatásra kényszerülők és a dolgozni kívánó, de az álláskeresést feladók aránya 9,9 százalékra emelkedett. A 16–24 éves korosztály körében a munkanélküliek aránya 11 százalékra tehető.
A friss adat alátámasztja azt, amit Janet Yellen, az amerikai jegybank (Fed) elnöke mondott a múlt héten, még a statisztikai közlemény megjelenése előtt a munkaerő-piaci helyzet javulásáról. Ám washingtoni beszédében kitért arra is, hogy – miközben a munkanélküliségi ráta a válság kirobbanása után, 2009 végén elért tíz százalékhoz képest megfeleződött – a teljes foglalkoztatás állapota még nem alakult ki. Kétmillióra becsülte azoknak a számát, akik a munkanélküliek között nem jelennek meg, mert nem keresnek állást, de dolgoznának. S megkétszereződött azoknak az aránya, akiket részmunkaidőben foglalkoztatnak, holott teljes állást vállalnának.

Ezzel persze Janet Yellen nem arra célzott, hogy még mindig nem jött el az ideje a nullához közeli irányadó kamat emelésének, hanem inkább arra, hogy a monetáris szigorítás folyamatát időben el kell majd nyújtani, mert a gazdaság nem halad előre gőzerővel. Legfeljebb más térségeknél jobban teljesít.

Az Eurostat december 1-jén publikálta, hogy a munkanélküliségi ráta októberben 10,7 százalékot tett ki az eurózónában, és 9,3 százalékot az Európai Unióban. A 25 év alatti fiatalok körében a ráta még mindig ijesztően magas, húszszázalékos az EU-ban, és 22,3 százalékos a valutaövezetben, ám Görögországban és Spanyolországban majdnem ötven-, Olaszországban csaknem negyvenszázalékos az arány. A teljes munkaképes korú lakosságra vetítve is igen nagy a szórás: a versenyképességét az évezred elején végrehajtott munkaerő-piaci reformok nyomán az unión belül szinte csak egyedül javítani képes Németországban, illetve Csehországban öt, Ausztriában hat százalék alatti a ráta, míg például Olaszországban 11,5, Spanyolországban 21,6 százalékos. (Magyarországon 6,5 százalék, a közmunkaprogram és az elvándorlás miatt.)

Az Egyesült Államokban a 2008-as válság kipattanása után a rugalmas munkaerőpiacon hirtelen megugrott a munkanélküliségi ráta, aztán a jegybanki és kormányzati beavatkozások nyomán folyamatosan apadt. Az EU-ban más folyamat játszódott le, a ráta lassan kapaszkodott felfelé, ahogy a megszorítások kifejtették hatásukat érdemi jegybanki támogatás nélkül, s lényegében csak két éve araszol lefelé, ahogy enyhül a költségvetési nyomás, és lazít az EKB.