Felpörgött a magyar gazdaság, vége a hónapok óta tartó lassulásnak

Az év utolsó hónapjában megtört a gazdasági növekedés hosszú hónapok óta tartó lassulása. A decemberi kedvező adattal jó esély van arra, hogy a harmadik negyedévi 2,4 százalékos GDP-növekedés után a gazdaság jobban teljesítsen az év utolsó három hónapjában.

A gyorsulási irányadó (GYIA) 2,6 százalékos növekedést mutatott decemberben az előző év azonos időszakához képest a novemberi 2,44 után, ráadásul a havi index is megugrott. Egy hónap alatt 0,4 százalékkal nőtt a Világgazdaság mutatószáma, ami kiugróan jó teljesítménynek számít.

A GYIA annak ellenére nőtt nagyot, hogy a tíz részindexből mindössze négy hatott pozitívan, miközben hat lefelé húzta az indexet. A kedvező irányba ható folyamatok azonban sokkal erősebbek voltak a romlást mutató komponensektől.

A reálkamat növekedése, a BUX index csökkenése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú kötvények közötti kamatkülönbség emelkedése negatívan hatott. A pénzkínálat reálértéke még erőteljesen növekszik, és az Ifo-index sem keltett csalódást a kínai gazdasággal kapcsolatos problémák és a Volkswagen-botrány ellenére sem.

A munkaerő-piaci helyzet javulása hatott kedvezően a makrogazdasági indexek közül. A reálkeresetek érdemi növekedése és a munkakeresés átlagos időtartamának csökkenése (19,1 hónapról 18,9-re) felfelé húzta a GYIA-t, ugyanakkor a fogyasztási hitelek állományának zsugorodása és az ipar nem túl acélos nyár végi teljesítménye visszahúzta az indexet.

Az év végét ráadásul az uniós források lehívásának hajrája is támogathatja – most utoljára lehet lehívni forrásokat az előző EU-s költségvetési ciklusból –, ami hozzájárulhat a gazdasági növekedés dinamizálódásához. Igaz, egyelőre kevés makrogazdasági adatot ismerünk a negyedik negyedévről, de termelési oldalról az ipar és a szolgáltatások, felhasználási oldalról pedig a fogyasztás és az export maradhatott a növekedés motorja.

A 3 százalékos éves GDP-növekedés elérésére két lehetséges forgatókönyv is létezik. Az első három negyedévben 2,8 százalékkal nőtt ugyan a gazdaság, ezt azonban nagymértékben rontotta a mezőgazdaság két számjegyű visszaesése. Ha igaz lesz Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jóslata, amely szerint a mezőgazdaság jobban teljesített idén, mint ahogy a KSH eddig látta, akkor felfelé módosíthatják a számokat. A másik forgatókönyv, hogy az év utolsó három hónapjában jóval 3 százalék felett lesz a növekedés, erre azonban kevesebb az esély. Ha egyik sem teljesül, akkor teljesül az elemzői konszenzus, miszerint az év egészében 2,7-2,8 százalékos növekedés várható.

Jövőre ennél kissé lassabb, 2-2,5 százalékos GDP-növekedést jósolnak a szakértők. A kormány és az MNB programjainak hatására inkább a sáv tetejéhez lehet közelebb az ütem.