Devizakötvényt is bocsát ki jövőre az állam – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) finanszírozási tervéből. A bruttó kibocsátás jövőre 6389 milliárd forint lehet, ennek 91 százaléka forintalapú lesz. Az ÁKK 762 milliárd forintos államháztartási hiánnyal számol, ez GDP-arányosan 2,2 százalékos deficitnek felel meg. A lakosságra nagyon komolyan számít az állam a finanszírozásban 2016-ban is, az 5843 milliárd forintnyi forintkibocsátásból 2752 milliárd forintot tesznek majd ki a tervek szerint a lakossági állampapírok. Vagyis a lakossági állampapírok volumene is nőhet, hiszen a lejáratok volumene ennél 500 milliárd forinttal kevesebb lesz. A lakossági papírok mellett 1875 milliárd forintnyi államkötvényt és 1061 milliárd forintnyi diszkontkincstárjegyet értékesítene jövőre az állam, ami mellé 155 milliárd forintnyi hitelt is felvenne.
A devizakibocsátások volumene 546 milliárd forint lesz, ebből valamivel több mint 300 milliárd forintot tesznek majd ki a nemzetközi kötvények, emellett letelepedési kötvényekkel és inflációt követő kamatozású Prémium Euró Magyar Államkötvénnyel is számol az államadósság-kezelő. A devizaadósságunk ennek ellenére is csökken majd. Jövőre összesen 5380 milliárd forintnyi államkötvényt kell törleszteni, ebből valamivel több mint 1500 milliárdot tesznek ki a devizás papírok, illetve a hitelek, vagyis körülbelül hárommilliárd euróval csökkenhet az állam devizatartozása. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatójának közlése szerint az államadósság kezelésében három fő stratégiai célt tűzött ki az ÁKK.
Ezek egyike sem meglepetés. Az első a jelenleg mintegy 76 százalékos GDP-arányos adósság csökkentése. A másik a belföldi finanszírozás támogatása, a hazai befektetői körök bővítése, elsősorban a lakossági állampapír-értékesítés felfuttatásával. A harmadik cél pedig az adósság devizahányadának csökkentése. Jövőre az összes adósságon belül a devizás tartozások aránya maximum 35 százalék lehet.
Megint terel az MNB
Az MNB újabb lépést tett afelé, hogy a bankok több állampapírt vegyenek, amikor szigorította a hitelműveletei során elfogadható fedezetekre vonatkozó előírásait. Ennek eredményeképpen tovább erősödik a fix kamatozású, likvid állampapírok jelentősége a fedezetként elfogadható más értékpapírokhoz képest. A jelenlegi módosítások mellett az MNB jövőre felülvizsgálja a jelzáloglevelekre vonatkozó befogadási mértékeket a kockázati profil további javítása, illetve az EKB gyakorlatával való összhang megteremtése érdekében. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.