Stratégiát akar a borszakma

Látszólag ideális környezetben kezdi meg munkáját a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) új elnöke, akit a közelmúltban választottak a szakmaközi szervezet vezetőjévé. Légli Ottó, az ismert dél-balatoni borász csökkenő dömpingáron érkező borimport, növekvő hazai borfogyasztás és a tudatosság, a borkultúra felívelő időszaka közben kezdheti meg tevékenységét. „Kétségtelen, hogy a makrokörnyezet jó, és az elmúlt évek uniós forrásainak köszönhetően komoly fejlesztéseken van túl az ágazat. Ez a telepítést, az üzemek felszereltségét és a gépesítést is szolgálta” – tette hozzá. Légli szerint az is kedvező, hogy a 2015-ös év jól sikerült az aszály és a sok őszi csapadék ellenére is.

Az elnök szerint azonban a következő évben komoly munka vár a HNT-re, amely a szervezeti kérdések rendezésével kezdődik. „Az elkövetkező egy-két hónap a konkrét szervezetépítésé, valamint fontos lenne az informatikai rendszer ráncfelvarrása is” – fogalmazott Légli, aki szerint ezt pedig egy stratégiaalkotás fogja követni.

"El kell döntenünk, hogy a magyar borászat és a szőlőtermelés milyen irányban menjen tovább. Fontos ezt a kettőt külön is megemlíteni, mert két külön csoportról van szó, különálló érdekekkel” – hangsúlyozta Légli. Ezt a stratégiát 2016-ban szeretnék kidolgozni a HNT-nél az érintettek bevonásával. Az új elnök lapunknak elmondta: ideálisnak azt tartaná, ha a jövő évi szüretig ez az útiterv megszületne.

Légli Ottó szerint mindaddig, amíg ez a stratégia nem áll rendelkezésre, és nem bírja a szakma támogatását, addig nem lehet nagyszabású közösségi bormarketing-akcióba kezdeni. „Ma sokfele akarunk menni, ez pedig nem hatékony. Először kell egy alap, amely kijelöli a fő irányvonalakat” – tette hozzá.

Léglinek ugyanakkor el kell fogadtatnia a szakmával azt, hogy a közösségi kampányra várni kell, helyette egy stratégiaalkotás következik. Egy ilyen program azért is esedékes lenne, mert a korábbi, meglehetősen sikeresnek mondható kampányok után már évek óta nincs érdemi közösségi bormarketing idehaza. Információink szerint ezt hajlandó elfogadni több befolyásos borász is, akik egyébként a marketing szükségességét hangsúlyozták.

„Ma Magyarországon nincs semmiféle stratégia a borágazatot illetően. Részletkérdésnek tűnik, de jól példázza a helyzetet, hogy ma még fogalmunk sincs, hogy milyen kiállításokra megyünk jövőre” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bock József. Az ismert villányi borász, a HNT elnökségi tagja lapunknak elismerte, a korábbi elnök, Tornai Tamás nem tudta megerősíteni, összefogni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát. „Nem a szakmából jött, nem volt igazi vénája ahhoz, hogy a borásztársadalom problémáit kezelje. Nem titok, hogy ez némileg szétzilálta a szervezetet” – fogalmazott, hozzátéve: Légli Ottó a teljes elnökség bizalmát élvezi.

Bock József szerint ugyanakkor az kedvező változásnak bizonyult, hogy néhány éve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakmaközi szervezetté alakult, ez ugyanis jó lehetőségeket biztosít a változtatásra. „Ma az elnökséggel találkozunk, januártól pedig igazi, kőkemény munka következik” – fogalmazott.

Van exportalap

Az idén termett 3 millió hektoliter bor mennyiségében és minőségében is jónak mondható, és jelentősen meghaladja az elmúlt évek gyenge terméseredményeit. Különösen 2012 szélsőséges időjárása eredményezett kirívóan kevés bort. Ekkor a szokásoshoz képest csaknem egymillió hektorliternyi volt a kiesés, ami felpörgette a sokszor gyenge minőségű importborok behozatalát is. Ez mára némileg visszaszorult, ráadásul a hazai piacon a minőség iránti kereslet fokozatosan nő, igaz, ez még mindig nem tudja követni a borászatok intenzív fejlődését. A korábbi, jelentős szakmai, technikai beruházások miatt egyre több szereplő kínál bort a felső kategóriában, így az elmúlt években jelentős túlkínálat alakult ki a minőségi borok hazai piacán.