Athénnak kellene megmentenie Schengent

Nem vagyunk képesek minden menekültet befogadni, Görögország kicsi, kilencmilliós ország – jelentette ki tegnap Jannisz Muzalasz görög bevándorlásügyi miniszter, hozzátéve: ha lezárják a görög–macedón határt, akkor csak növekedni fog az illegális migráció, országa pedig humanitárius katasztrófával találja szembe magát.

Muzalasz kifakadására az EU belügyminisztereinek amszterdami tanácskozása adott okot, ahol az érintettek az unió külső határának megvédésére akartak módot találni. Ez konkrétan a menekültek fő szárazföldi áteresztőnyílásának számító görög–macedón határt jelenti: a lapzártakor még zajló találkozó előtt uniós szakértők azt javasolták, hogy a határvédelemhez leginkább hasonlító EU-szervezet, a Frontex küldjön oda erőket, ami ellen Athén tiltakozik (a Frontex megerősített verziója lehet az Európai Határ- és Parti Őrség, amelynek a felállítását már javasolta az Európai Bizottság).

Az alaphangot a hét végén az osztrák belügyminiszter, Johanna Mikl-Leitner adta meg, aki a német Welt am Sonntagnak úgy nyilatkozott: ha Athén nem tesz többet az EU külső határainak megvédéséért, akkor meg kell vitatni, hogy ideiglenesen ne zárják-e ki a schengeni övezetből. Mikl-Leitner tegnap is hangoztatta, hogy Görögországnak mindent meg kell tennie ezért, és ehhez csatlakozott német kollégája, Thomas de Maiziere, kiemelve, hogy néhány héten belül eredményeket kell elérni.

Németország – öt másik országgal, köztük Ausztriával együtt – átmenetileg már visszaállította a határellenőrzést a menekülthullám kordában tartása érdekében. A schengeni szabályok értelmében ezt egy ország hat hónapra teheti meg, Németország esetében ez március közepén lejár. Van lehetőség kétéves felfüggesztésre is, de ehhez már uniós jóváhagyás kell. A rendszer ilyen kinyitása azonban valószínűleg egyet jelentene a végével is. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Hollandia miniszterelnöke, Mark Rutte a múlt héten Davosban úgy fogalmazott, hogy az uniónak hat-nyolc hete maradt Schengen megmentésére, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker pedig számokat is kezdett mondani ennek közvetlen hatásairól. E szerint ma mintegy 1,7 millió munkavállaló ingázik naponta egyik uniós országból a másikba, nekik évi 3-4 milliárd euró pluszkiadást jelentene ennek megnehezítése. Évente 60 millió kamion haladhat most át a 26 országból álló övezet belső határain; egyórányi késlekedés átlag 55 euró többletköltséget jelentene nekik.

Gondot okozna a magyaroknak is

Magyarok tízezreinek az életét nehezítené meg a szabad határátlépés megszűnése. Lapunk számításai szerint ma 30-40 ezren ingázhatnak naponta külföldre dolgozni. A népszámlálás idején, 2011-ben ugyanis 22 ezren ingáztak Ausztriába és 2400-an Szlovákiába, Szlovéniába kétszáznál kevesebben jártak át a KSH szerint. Ha azóta csak olyan mértékben nőtt az ingázás, mint a tartós külföldi munkavállalás, akkor is legalább 28-30 ezren mehetnek mindennap dolgozni Ausztriába, és több mint 3 ezren Szlovákiába. „A külföldre eljáró foglalkoztatottak nagyobb részben végeznek alacsonyabb képzettséget igénylő munkát, mint a hazánkban dolgozók. Tízből hárman valamilyen ipari, építőipari, ketten kereskedelmi, szolgáltatási munkakörben dolgoztak” – derült ki a népszámlálás alapján készített elemzésből. A külföldre járók többnyire legfeljebb egyórányi távolságra mentek, de gyakrabban vállalkoztak hosszabb idejű utazásra is, mint a belföldön dolgozók.