„Az egyensúlyi vállalati hitelállománytól még messze vagyunk”

A bankrendszer GDP-növekedéshez való hozzájárulásáról a jegybank igazgatója elmondta: a válság előtt a bankrendszer támogatta a gazdaság bővülését, azóta negatív a hatás. Kiemelte: a fő gondot nem a hitelezési képesség, hanem a hitelezési hajlandóság jelenti, ami a bankrendszer óvatosságát mutatja.

„A tartós növekedéshez hitelezés kell, ugyanis a hitelezés nélküli kilábalás rossz állapotnak tekinthető. A hitelkínálati problémák negatívan hatnak a vállalatok termelési, beruházási döntéseire, ez tartós kibocsátási veszteséghez vezet” – mondta.

A kkv-hitelállomány visszaesése 2013 második negyedében, a Növekedési Hitelprogram (NHP) elindulásával tört meg. Az NHP hatására számítások szerint 2014-2015-ben 1-1,5 százalékponttal lett magasabb a GDP. Hozzátette: az NHP mellett a kamatvágások is jelentős hatást gyakoroltak a vállalati hitelezés élénkítésére, ugyanakkor kiemelte: „az egyensúlyi vállalati hitelállománytól még messze vagyunk”.

A közeljövő kihívásának a piaci hitelezés helyreállítását nevezte meg, mivel az MNB szerint 6 százalék feletti éves vállalati hiteldinamika kell a tartós gazdasági felzárkózáshoz. „Ettől még messze vagyunk, de vannak pozitív jelek, így például a bankok enyhítenek a hitelezési feltételeiken” – mondta. Az MNB célja kettős: az NHP fokozatos kivezetése mellett a piaci hitelezési folyamatokat is ösztönözni akarja, ezért indul el piaci hitelprogram (PHP).

Fábián Gergely végezetül statisztikai adatokra hivatkozva arra hívta fel a figyelmet: azok a vállalatok, amelyek beruházási hitelt vesznek fel, statisztikailag kimutathatóan nagyobb valószínűséggel lesznek dinamikusan növekvő cégek.