Magyarország legfejlettebb régiójának jutott a legtöbb pénz az előző uniós ciklusból – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss kutatásából. Az EU-transzfereket ugyan legnagyobb mértékben a Közép-Magyarország régióban használták fel, de a támogatásokból az elmaradottabb régiók is számottevően részesültek. Annyi pénz azonban mégsem jutott, amennyi a felzárkózásukat segítette volna.
A Közép-Magyarország régióban az egy főre eső GDP jelentősen meghaladja az ország többi részének átlagát – valamint kismértékben az EU-átlagot is –, és jelentős növekedést mutatott 2006 és 2013 között. Ebben az MNB szerint szerepe lehetett a régióhoz tartozó Budapesten megvalósuló óriási infrastrukturális és közlekedési beruházásoknak, például a 4-es metró vagy az M0-s körgyűrű meghosszabbításának.
Az egy főre eső GDP-ben elmaradottabb régiók is jelentős összegeket kaptak, amelyek átlagos értéke a 2013-as GDP arányában 30 százalékot tett ki. Ennek ellenére a fejletlenebb országrészekben az egy főre jutó GDP az elmúlt években folyamatosan az EU-átlag 40 százaléka körül alakult, vagyis a támogatások felhasználása ellenére sem emelkedett jelentősen.
Az egy főre eső GDP szempontjából az ország második és harmadik legfejlettebb régiója – Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl az EU-átlag 60 százalékát hozza – a GDP-jük arányában átlagosan kevesebb EU-forrást kapott. Ennek ellenére nagyobb mértékben zárkóztak fel az EU átlagához, mint az elmaradottabbak. Az MNB szerint a felzárkózásra jelentős befolyással lehetett a válság is, így könnyen elképzelhető, hogy az elmaradott régiók a kis növekedés helyett EU-transzferek nélkül komolyabb lemaradást produkáltak volna.
Annak ellenére, hogy a kohéziós alapok felhasználása hasonlóan alakult a kelet-közép-európai régióban, a beérkezett uniós források GDP-arányos felhasználása Magyarországon számottevően meghaladja a többi országét, amihez nagyobb részben az állam, kisebb részben a magánszektor transzferei járulnak hozzá. Az uniós források felhasználása ugyanakkor a régióban Magyarországon volt a legegyenetlenebb: a költségvetési periódus elején viszonylag lassan indult be a források felhasználása, később fokozatosan emelkedett, és 2014-ben már meghaladta a GDP 6 százalékát.
Magyarországon a tőketranszferek az állami és a magánszektor beruházásaiban is nagyobb szerepet játszottak a régiós országokban jellemzőnél. Az EU-tól származó tőketranszferek Magyarországon az állami beruházások 40-50 százalékát tették ki az elmúlt években (a régióban 20-30 százalék), ami egyfelől kedvező, mert a költségvetési helyzet romlása nélkül valósultak meg a beruházások, másfelől negatív, mert az állami beruházások átlagosan a GDP 4 százalékát tették ki 2007–2014 között, ami számottevően elmarad a magánszektor 17 százalékos átlagos értékétől.
Az MNB decemberi előrejelzése szerint az uniós támogatások (mezőgazdasági támogatások nélkül) a GDP 6 százalékáról annak 2,5 százaléka alá csökkenhetnek, azaz nominálisan az 1000 milliárd forintot is meghaladhatja a visszaesés. A csökkenés nagyobb része az államháztartást érinti, de jelentősen esik a magánszektor által igénybe vett összeg is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.