Kétszázmilliárdos átszervezés

Első hallásra drasztikusnak tűnik Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 73 intézmény megszüntetéséről, illetve átszervezéséről szóló terve, hiszen lapunk számításai szerint közel 24 ezer embert és mintegy 200 milliárd forint költségvetési támogatást érint.

A jogutód nélkül megszűnő szervezetek száma „csak” 13, az általuk foglalkoztatottak létszáma 2500, a költségvetésből pedig idén 15 milliárd forint körüli összeget kaptak. E szerint tehát nem az a cél, hogy az állam jóval kevesebb pénzből gazdálkodjon, mint eddig, sokkal inkább a források és a hatáskörök átcsoportosítása folyik.

Ezt erősítette meg a Miniszterelnökség lapunknak adott válasza is, amely szerint a központi hivatalok által ellátott feladatok nem szűnnek meg, hanem a minisztériumok, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják majd el őket, az átalakítás következtében kikerülnének a rendszerből a párhuzamosságok. Az átszervezésről tavaly december 23-án döntött a kormány, Lázár János terveit január 20-án kapták kézhez a miniszterek, de ahogy a Miniszterelnökség mondja, további egyeztetések szükségesek a kérdésben. Ezek már a napokban elkezdődnek.

A kormány több minisztere is ellenvéleményt fogalmazott meg a 73-as listával szemben – írta a Népszabadság. Ezt megtehetik, de alapvetően csak egyetértési joguk lesz. A központi hivatalokat és minisztériumi háttérintézményeket áttekintve azt láttuk, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma veszítheti a legtöbbet, esetében több mint húsz intézmény érintett, és a legtöbb jogutód nélkül megszűnő szervezet is hozzá tartozik. Olyan intézmények beolvasztását kell majd megoldania, mint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vagy a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. A mostani átszervezés nem érinti a több mint 136 ezer embert foglalkoztató Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), amely a legjobb példa arra, hogy mennyire romboló hatású tud lenni a feladatok ellátásának központosítása.

Olyan szervezeteket is átszerveznek, amelyek önállóan célzottan és jobban láthatóan tudták végezni a munkát – egy minisztériumban elveszhetnek, ilyen például a Nemzeti Befektetési Ügynökség vagy a Külügyi és Külgazdasági Intézet.

A Földművelésügyi Minisztérium esetében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kivételével minden háttérintézményt fel akarnak számolni, a tárcába integrálják a kutatói bázisokat: csaknem ezer embert pedig vélhetően nem tartanak meg arra, hogy innovációs programokat dolgozzanak ki, vagy szaktanácsot adjanak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal beolvasztása a hatósági tevékenység gyengülését hozhatja magával.

Régóta tervezik

Még 2014-ben azt mondta Lázár János a bürokráciacsökkentésről, hogy olyan államot kívánnak megalapozni, amely békén hagyja az állampolgárokat, a munkát pedig a befizetett adókért és nem külön díjakért végzi el. Tarthatatlannak ítélte, hogy a 4,1 millió adófizetőből csaknem 1 millió az államtól kapja a fizetését.