Sokan mennének végleg külföldre

A bármilyen típusú migrációt tervezők aránya a teljes lakosság körében 15 százalék, de a dél-alföldi és a nyugat-dunántúli régiókban élők közül többen mennének külföldre. A kivándorlást tervezők aránya – akik vissza sem térnének – csúcsra, tíz százalékra jutott tavaly év elején, és azóta sem látható érdemi csökkenés. „Nem hiszem, hogy a politika dominál, hanem az egyéni szintű kényszerek és lehetőségek miatt mennek külföldre a magyarok” – mondta a Világgazdaságnak Sik Endre, a Tárki vezető kutatója. Azok is elmennének, akik fiatalok, bíznak a jövőben, és optimisták – tette hozzá.

Az érettségizettek tizenhat, a diplomások huszonegy százaléka tervezi, hogy külföldre megy hosszabb-rövidebb időre. A tanulók körében ennél is sokkal súlyosabb a helyzet: 67 százalékuk menne el az országból. „Az oktatási rendszer átalakítása szerepet játszhat a kivándorlási szándékban” – mondta Sik Endre. Szerinte a jövőt illető bizonytalanságtól sokan tartanak, és a legtöbb kutatás alapján a családalapítás nehézségei is szerepet játszanak a kivándorlásban.

Pártpreferencia alapján ugyan jelentős különbségeket tapasztalhatunk a migrációs hajlandóság terén: a Fidesz–KDNP és az MSZP szavazói körében alacsony, a válaszmegtagadók, a bizonytalanok és különösen a Jobbik-szimpatizánsok körében magasabb a migrációs hajlandóság, ám emögött feltehetően más tényezők – például az életkor – hatása húzódik meg.

A munkaerő-piaci szempontból aktív népességhez képest a migrációt tervezők körében jóval magasabb arányban vannak azok, akik a munkanélküliség elkerülése érdekében hajlandók lennének ingázni az országon belül. Míg a migrációt tervezők háromnegyede, addig az aktív népességnek csupán valamivel több, mint fele ingázna. Míg az aktív lakosság kevesebb mint harmada lenne hajlandó az országon belül másik településre költözni egy állás érdekében, addig ez az arány a migrálást tervezők körében majdnem kétszeres.