A vártnál jobb, két százalék alatti lehetett a tavalyi hiány

Hiány nélkül kell működjön a magyar állam – vonult vissza kissé saját korábbi kijelentéséből is Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Századvég Gazdaságkutató Zrt. „Csökkenő államadósság – bővülő gazdaság” című, valójában a nullás költségvetés mellett kiálló szombati konferenciáján. A miniszter korábban minden kiegészítés nélkül elérhetőnek mondta 2017-re a nullás költségvetést, amit most már úgy finomított, hogy „az emberek számára az a legfontosabb ha azt érzékelik, hogy az állam a működéshez nem szed be többet, mint amire szüksége van.” Azt, hogy az állami működés egyensúlya mit jelent (a már évek óta pozitív elsődleges egyenleg fenntartását, vagy valamilyen más feltételt) nem mondta ki, csak annyit közölt, hogy a pénzforgalmi hiány nulla százalékra csökkentésétől az eredményszemléletű deficit nulla százalékra csökkentéséig „néhány év alatt el lehet jutni.” Azt sem mondta ki, hogy 2017-ben lehet-e a pénzforgalmi deficit nulla, sőt egy kérdésre válaszolva annyit közölt, hogy erre jövőre „törekedni kell”. Így jelenleg csak annyit tudni: 2017-ben az uniós egyenleg nagy valószínűséggel negatív lesz a a költségvetési tervben.

Igaz: tavaly ismét a várakozásoknál jobb deficit alakult ki, vagyis esély van azért az egy százalék alatti deficitre 2017-ben. Varga azt mondta, hogy miután a 2014-re 2,9 százalékot terveztek végül is 2,4 százalékot értek el, 2015-ben pedig 2,4 százalékot vártak eredetileg, de most nagyon valószínű, hogy a korábban gondolt 2 százalékosnál is kedvezőbb lesz a hiányszám.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke pár perccel később már 1,8-1,9 százalékot jelzett előre, ám ő sem igazán sürgette a gyors hiánycsökkentést. Azt mondta, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai pályát tartva Magyarország 2027-re érheti el a GDP 60 százalékát kitevő államadósságot (átlagosan 2,5 százalékos növekedéssel számolva). Ezt persze felgyorsíthatja, ha a hiányt nullára szorítják le, vagy a növekedés gyorsabb, ám Kovács maga a gazdaságpolitika fókuszába a beruházási ráta fenntartását, a hitelezési aktivitás növelését, a kutatás-fejlesztés élénkítését és a humántőke fejlesztését tenné. Szerinte előbb-utóbb úgyis nullszaldóssá válik a költségvetés, ám a gazdaságpolitikának most „két lábra kell állni”. Szerinte ugyanis az elmúlt 25 évben külső forrásokra volt utalva a gazdaság (az eladósodás megszűntetése után az uniós források visznek meghatározó szerepet).

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke pedig úgy vélte: gazdaságpolitikai hiba volna az uniós források felhasználásának terhére elérni a nullás költségvetést, hiszen ezek jelentősen járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez. Így szerinte ez a 600 milliárd forintot ki kellene venni a nullás költségvetés feltételéből.

Varga Mihály maga is azt mondta, hogy a nullás büdzséhez  szükség van a foglalkoztatás további bővülésére, a versenyképesség és az exportképesség javítására és az ipar fejlesztésére. Azt mondta, hogy a magyar gazdaságpolitikának a jelenlegi pályán kell maradnia, most szerinte a legnagyobb veszélyt az eredmények felélése jelentené.

„Felelős döntéseket kell hozniuk a közszereplőknek” – mondta, majd azt sorolta, hogy milyen igények lépnek fel az állami működés hatékonyságának javításán, a béremeléseken, az adócsökkentésen át a beruházási célokig (itt a Puskás Stadiont, a Liget projektet és az új konferencia központot említette párhuzamosságként).

A gyors adósságcsökkentést a konferenciát rendező Századvég Gazdaságkutató Zrt. Vezető közgazdásza György László támogatta csupán teljes mellszélességgel, mondván ez vezet el az adósság gyorsabb ütemű leépítéséhez, ami viszont a növekedést támogatja. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt 35 évben 26-ban pozitív elsődleges (kamatkiadások nélküli) egyenleggel zárt a büdzsé. Hiányt tehát az adósságok visszafizetése teremtett, ami azt jelenti, hogy az állami újraelosztásban kilenc év volt a magyar adófizetőktől csoportosítottak át jövedelmet az államadósság külföldi tulajdonosai felé. A századvég szerint egyébként a nullás költségvetéssel 2020-ra érhető el a 60 százalék alatti GDP-arányos államadósság ráta, míg az alappályán szerintük ez csak 2022-23-ban valósulna meg.