Dübörgünk az EU-pénzek nélkül is

Nem nagyon viselte meg a magyar gazdaságot az európai uniós források elapadása az idei év elején – legalábbis ez derül ki a Világgazdaság mutatószámából: a Gyorsulási Irányadó (GYIA) szerint a gazdasági növekedés szerkezete kiegyensúlyozott maradt az év első hónapjaiban, ám a gazdaság kissé veszített lendületéből.

Míg a statisztikai hivatal előzetes GDP-adatai arról tanúskodtak, hogy a magyar gazdaság a tavalyi negyedik negyedévben három százalék felett bővült, addig a GYIA már ennél alacsonyabb ütemet mutat. A konjunktúraindikátor februárban 2,65 százalékos növekedést mér az előző év azonos időszakához képest a januári 2,77 után, ami erőteljes dinamika, különösen úgy, hogy alig vannak visszaeső komponensek. A kilátások emellett azért is lettek kedvezőbbek, mert a 2015 utolsó három hónapjában mért GDP-növekedés minden elemzői várakozást felülmúlt, és jobb lett, mint a GYIA alapján kalkulálható bővülés.

Februárban a GYIA tíz összetevőjéből hét felfelé húzta a mutatót, és csak három rontott az indexen. A pénzügyi és a reálgazdasági komponensek egyaránt jól teljesítettek. Az alacsony infláció hatására a reálkamat továbbra is nagyon alacsony, miközben pumpálják a pénzt a gazdaságba, hiszen a pénzkínálat reálértéke dinamikus növekedést mutat. Az Ifo-index emelkedett, és a BUX teljesítményével sincs gond, ugyanakkor a rövid és a hosszú lejáratú állampapírok közötti kamatkülönbség növekedése nem túl kedvező jel.

Az átlagkeresetek növekedése, a munkakeresés átlagos időtartamának csökkenése, valamint az ipari termelés emelkedése azonban megnyugtató. Mindez olyan erős támaszt nyújthat a gazdaságnak, amely a következő hónapokban is éreztetheti kedvező hatását, igaz, az ipari rendelésállomány adatai voltak már jobbak is az elmúlt hónapokban. A fogyasztási hitelek a kedvező konjunkturális helyzet ellenére sem kellenek a lakosságnak, de a fogyasztás dinamikusan növekszik. A GYIA a hét javuló komponens hatására 0,23 százalékkal nőtt a januárihoz képest, amikor hasonló mértékű havi alapú bővülést lehetett látni.

Elemzők arra számítanak, hogy a növekedés veszíthet lendületéből a következő hónapokban, de nem esik két százalék alá a dinamika idén. Termelési oldalról az ipar és a szolgáltatások, felhasználási oldalról pedig a lakossági fogyasztás és az export segítheti a GDP-bővülést. A beruházások az elapadó EU-források miatt rosszul teljesíthetnek a következő hónapokban, ezt a Magyar Nemzeti Bank próbálja ellensúlyozni a hitelezést támogató programjaival.

Az idei évet a családi otthonteremtési kedvezmény még nem fogja érdemben segíteni, és az új uniós költségvetési ciklus lehívásai is csak 2017-ben pörögnek fel. Ennek hatására a tavalyi 2,9 után idén lassabb, 2-2,5 százalékos GDP-növekedés várható, jövőre viszont ismét nagyobb lendületet vehet a gazdaság.

A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló, leadingindikátor típusú mutató, amelyet a nemzeti összterméket, a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A gyorsulási irányadó az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti.

A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato).