Fékezheti a magyarok kivándorlását a menekültkrízis

Azonnal lefékezte a magyarok Németországba vándorlását a menekültkrízis, miután egyre többen tartanak attól, hogy a menekültek komoly problémát okoznak. „Németországba és Görögországba az elmúlt hónapokban egyre kevesebben indultak útnak a menekültválság miatt” – mondta Tanay Marcell, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó EuWork ügyvezetője. „Többen inkább másik országot választottak, ahol jellemzően nincsenek menekültek, de sokan a teljes külföldi munkavállalási szándékukról is letettek” – hangsúlyozta. Tanay hozzátette, hogy ez a tényező elsősorban a vidékieknek fontos, a budapestieket kevésbé befolyásolja.

Összességében ugyanannyian szeretnének külföldön munkát vállalni, mint tavaly vagy korábban – válaszolta Tanay arra a kérdésünkre, hogy mit tapasztalnak idén a kivándorlás kapcsán. „Masszív az érdeklődés és stabil a nyugati munkavállalási szándék” – tette hozzá. Tanay szerint a kivándorlási kedvet nem vetette vissza a brit szociális juttatások tervezett megkurtítása sem.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten brit statisztikai adatokra hivatkozva azt mondta: az Egyesült Királyságban dolgozó 55 ezer magyar többet fizet be a helyi adórendszerbe, mint amennyi szociális juttatásban részesül. Ez a létszámadat azonban kérdéses. Az Egyesült Királyságban 86 ezer „első generációs” magyar bevándorló vállalhat munkát tartósan Moreh Christian migrációkutató szerint. Ez a szám nem tartalmazza azokat, akik ott születtek, vagy nem igényeltek adó- és tb-számot, vagyis összesen sokkal többen lehetnek ennél. Négy évvel korábban még csak 44 ezer első generációs magyar bevándorló dolgozott a szigetországban, a válság kirobbanása előtt pedig 17 ezer.

„Én itt nagyobb biztonságban érzem magam. Nem úgy, mint Magyarországon. Van munkám. Kényelmesen megélek belőle” – írta egy kommentelő a közel ötvenezer tagot számláló Londoni Magyarok Közösségének Face­book-oldalára, miután kiderült, hogy David Cameron brit miniszterelnök mindenáron korlátozná a bevándorlók hozzáférését a szociális juttatásokhoz. Ha Cameron célba ér, akkor a többi uniós ország is élhet ezzel a lehetőséggel. Akik már most külföldön dolgoznak, azokat nem érinti majd a szigorítás, a közösségi hálón azonban teljes az egyetértés: a magyarok nem segélyért, hanem a munka miatt mennek el, egyebek közt az Egyesült Királyságba.

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki kutatója is úgy véli, hogy a szociális ellátórendszer szigorítása nem fogja érdemben visszavetni a külföldi munkavállalást. „Minden kutatás azt igazolja, hogy nem a segélyért, hanem a magasabb jövedelemért, a munkalehetőségért és a jobb életkörülményekért indulnak el nyugatra a magyarok” – mondta Hárs. Szerinte egyre komolyabb befolyásoló tényező a családok kivándorlásában a politikai helyzet és a magyar oktatási rendszer színvonala, elsősorban a tehetősebbek körében. Hárs úgy véli, ha jelentősen átalakítják a szociális rendszert, akkor az a családok kivándorlását az alacsonyabb jövedelműek és képzettségűek kategóriáiban lassíthatja.

Tanay hangsúlyozta: kevesen kérdezik meg, hogy mi a helyzet a szociális ellátásokkal. Az EuWork ügyvezetője elmondta, hogy aki ilyen juttatásokat szeretne, az inkább Németországba vagy Svédországba megy, hiszen az Egyesült Királyságban nem jellemzőek a széles körű és magas ellátások.
„A brit szociális rendszer nem túl bőkezű, cserébe alacsonyak a bérterhek, ezért éri meg oda menni dolgozni” – emelte ki Tanay, aki arra is rámutatott, hogy a minimálbér nettója a bruttó bér majdnem kilencven százaléka. „Jól lehet keresni a szigetországban, folyamatosan szükség van munkaerőre, könnyű vállalkozni, és ha nem esünk a magas jövedelmi kategóriákba, akkor keveset kell adózni a többi nyugati országhoz képest.”