Központosítják a hulladékgazdálkodást – minőségi kérdőjelek

A hulladékgazdálkodás országos szintű átalakítását jelentette be Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára a héten. Április elsejétől megkezdi működését a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., amelynek a fő feladata a szakmai koordinálás lesz. A társaságot az állam 500 millió forint jegyzett tőkével, 4,8 milliárd forint tőketartalékkal hozta létre, elsőként a számlázás kialakítását végzi el, felméri a vagyont, ennek alapján optimalizálható lesz országosan a fejlesztés.

Az új cég feladata a számlázási rendszer egységesítése lesz. Ez gyakorlatilag azt jelenti majd, hogy az új cég kiküldi a számlát a lakosoknak, a lakosok kifizetik a szemétszállítási díjat az új cégnek, az új cég pedig kifizeti ezt a szemétszállítóknak, akikkel az önkormányzat szerződik a szemétszállítási feladatok ellátására.

A lakosság számára a legfontosabb kérdés persze az, hogy mindez jár-e majd a szemétszállítás díjának emelkedésével. A Mediaworks megyei lapjainak központi szerkesztősége legelőször ezt kérdezte Schmidt Jenőtől, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnökétől.

„Mivel 2018 áprilisáig a miniszter hatáskörébe került díjakat befagyasztották, díjemeléstől addig biztosan nem kell félni” – mondta Schmidt Jenő. Szabó Zsolt államtitkár is fontosnak tartotta kiemelni, hogy „az átalakítással nem emelkedik a szemétszállítás díja, sőt a szelektív hulladékgyűjtési rendszer terjedésével akár mérséklődhet is, miközben emelkedik a szolgáltatás színvonala”.

Schmidt hangsúlyozta, hogy „a központosítás soha nem jó, de néha van előnye”. Hozzátette, hogy az erőforrásokat és a bevételeket koncentrálja az új rendszer. „A régi szisztéma sokféle áron nyújtott különböző szolgáltatást. Nézetem szerint nem szerencsés, hogy ehhez most nem nyúlnak hozzá, vagyis ezen a téren minden marad a régiben. Van, ahol 380 forint egy kukaürítés, van, ahol 260. Létre kellene hozni egy egységes rendszert” – magyarázta lapunknak Schmidt.

A szakember szerint a közszolgáltatás tartalmával kellene kezdeni az egységesítést, és persze rögtön utána az árral. „Városban például heti kétszeri ürítésben, fél éven keresztül kéthetente egy zöldszállításban, és évente egy lomtalanításban egységesíthető lehetne a szolgáltatás. Ha valaki ennél többet akar megrendelni, akkor többet kellene fizetnie. Ez most nem feltétlenül van így” – hangoztatta a TÖOSZ elnöke.

Szabó államtitkár arról is beszélt, hogy a hulladékgazdálkodás eddigi rendszere óvatos becslések szerint is 13 milliárd forint veszteséggel működött. Az új rendszerben szeretnének nonprofit jellegű gazdaságos működést kialakítani, mert most a 171 közszolgáltató egyharmada veszteséges.

A TÖOSZ elnöke is kezelendőnek látja ezt a problémát. „Jelenleg 12-15 milliárd forint között termel veszteséget az önkormányzati szektornak és az államinak is összesen a hulladék – fejtegette Schmidt Jenő. - Ez évről évre emelkedni fog, ha a költségek emelkednek. Azt is hozzá kell tenni, hogy a kintlévőségek átlaga 20 százalék. Ez azért okoz problémát, mert a cégek ennek az áfatartalmát befizetik, de a bevételhez soha nem jutnak hozzá. A mostani változások eredményeképpen a szolgáltatók jobban járnak, mert megkapják azt az összeget, ami jár nekik az elvégzett munkáért az államtól, és az állam feladata lesz a kintlévőségek behajtása. Aminek nagy részét persze nem tudja az állam sem behajtani, így az adófizetők fogják megfizetni azt, amit eddig a szolgáltatók írtak le veszteségnek” – magyarázta az elnök.

A piaci valóságtól való elszakadás problémájára is felhívta a figyelmet a TÖOSZ elnöke. „Ha van egy kialakult, befagyasztott ár, akkor a közszolgáltató cégek nem fognak hatékonyan működni. Elég nagy a veszély ugyanis, hogy a cégek belső működése elszakad a piaci valóságtól, és ez a gondolkodás nem ösztönöz majd a minőségi szolgáltatásra” – válaszolta meg erre vonatkozó kérdésünket Schmidt Jenő.