Őszre akár mindhárom nagy hitelminősítőnél kikerülhet a bóvliból Magyarország. Elsőként a Moody’s nyithatja meg a sort: a cég tavaly novemberben a devizahitelek problémáinak megoldása mellett az államadósság csökkenése miatt javította a besorolás kilátását a felminősítés előszobájának tekintett pozitívra. Márpedig az adósságot az év végén annak ellenére sikerült a 2014-es szint alá szorítani, hogy az Európai Unió – az elszámolási viták miatt – több mint 500 milliárd forintot tartott vissza. Ráadásul a központi költségvetés adósságának az év végén már csak 32,4 százaléka volt deviza – a Moody’s pedig tavalyi elemzésében azt emelte ki, hogy a 30 százalékos arány környékén már sok, befektetésre egyébként ajánlott ország szintjét érné el Magyarország is.
Az amerikai társaság felminősítése azonban önmagában még nem biztosan lesz elegendő ahhoz, hogy a magyar kötvényeket elkezdjék felvásárolni a befektetők. A váltás persze felkeltheti a figyelmet, ám több befektetési alapnál létezik egy olyan szabály, amely szerint csak azon országok papírjaiból lehet vásárolni, amelyek legalább két hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában vannak. Az ebből a szempontból fontos felminősítés legelőbb májusban jöhet meg: a Fitch Ratings május 20-án vizsgálja felül a magyar besorolást. A felminősítést itt már a zsebében érezheti a kormány: a hitelminősítő éppen tavaly májusban – elsőként a nagyok közül – látta el pozitív kilátással a magyar osztályzatot. Tavaly novemberben a társaság a javuló államadóssághoz és a stabil gazdasági környezethez kötötte a felminősítést: tulajdonképpen a bankadó csökkentését szabta a jobb osztályzat feltételéül. Miután a teher csökkent, a gazdasági kiszámíthatóság pedig a korai tervezéssel tulajdonképpen javult is, aligha lehet olyan ok, amely megakadályozná a jobb minősítést.
A besorolások korai javítása jól is jönne a kormánynak, és nem csak azért, mert a jobb osztályzat nyomán esetleg beáramló tőke eleve olcsóbbá teszi az adósság finanszírozását. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a második negyedévben 821 milliárd forintnyi devizaadósság jár le. Ezt ugyan – a még mindig magas devizatartalék és a pozitív fizetési mérleg miatt – könnyedén lehet fedezni forintkibocsátásokból is (ahogyan az első negyedévben lejáró 226 milliárdnyi hitelnél sem jelenthet ez problémát). A kormányzat tervez ugyan devizakötvény-kibocsátást, ám elképzelhető, hogy – a valószínűsíthető nagyobb befektetői érdeklődés miatt – ezzel megvárja a hitelminősítők lépését. Miután március elején két kedvező döntés is várható, májusra pedig akár meglehet a befektetői ajánlás két intézménynél is, a várakozás jelentősebb hozamcsökkenést is eredményezhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.