Nem lassul olyan gyorsan a magyar gazdaság, mint az elemzők hitték

A tavaly év végi, minden várakozást felülmúló GDP-adat miatt jól kezdődhetett az idei esztendő is – vélik a Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok. Sokáig azzal érveltek az elemzők, hogy egy meglepően jó adat után rosszabbra kell számítani, a bázishatás ugyanis ronthatja a kilátásokat. Most viszont Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza úgy véli, hogy az „áthúzódó hatás” segíteni fogja a növekedést az év elején. A tavalyi negyedik negyedévben éves alapon 3,2, negyedéves összevetésben pedig 1 százalékkal nőtt a GDP. Ilyen kedvező háromhavi ütemre utoljára 2014 második negyedévében volt példa. „A gyorsulás az idei év elejét is támogatja” – emelte ki.

Ezzel egyetért Németh Dávid, a K&H Bank közgazdásza, aki szerint lehet szerepe az áthúzódó hatásnak, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a tavalyi év végi növekedést több egyszeri tényező is befolyásolhatta. „Az EU-pénzek beáramlásának gyorsuló lehívása – összhangban a ciklus végével – és az év végi kormányzati költekezés megdobta a növekedést tavaly év végén, ezek azonban már nem segítenek” – mondta Németh Dávid. A nettó export kedvező teljesítménye viszont kitarthat.
Az kétségtelen, hogy a GDP-növekedés a tavalyi 2,9 százalék után lassulhat idén, de nem túl sokat. Balatoni 2,3 százalékos bővülésre számít, ez hajszálnyival kedvezőbb a korábbi előrejelzésénél. „A konszolidáció mögött meghúzódó legfontosabb tényező az új építőipari szerződések volumenének éves bázisú emelkedése” – emelte ki a szakértő, aki szerint a kedvező folyamat azonban csak fokozatosan gyűrűzik be a reálgazdaságba.

A Világgazdaság indexe, a gyorsulási irányadó (GYIA) is arról tanúskodik, hogy az év elején lassulhatott a növekedés, de a folyamat nem annyira gyors, mint ahogy azt korábban sejteni lehetett. Az ipar bővülése mellett a monetáris feltételek sem alakultak rosszul. Németh Dávid arra számít, hogy a jegybanki programok idén is támogathatják a növekedést, és a bankok várhatóan 200-250 milliárd forintnyi hitel kihelyezését vállalhatják az MNB-vel kötött kamatcserén keresztül.

„Az alacsony kamatkörnyezet mellett a háztartások fogyasztása erős maradhat, amit a markáns, akár hatszázalékos reálbér-emelkedés is segíthet” – mondta a szakértő, aki szerint a tavalyi 0,1 százalékos árcsökkenés után idén mérsékelt, 0,6-0,7 százalékos áremelkedés várható. Kiemelte, hogy az ipari termelés ugyanakkor nem tud olyan gyorsan nőni, mint tavaly: a 2015-ös 7,5 százalék után 5 százalékos bővülésre számít.

„Beruházási boom sem várható” – emelte ki Németh Dávid, így 2,3-2,4 százalékos GDP-bővüléssel kalkulál idén. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az idei első negyedévben három százalék körül lehet a gazdasági bővülés, és a kormány az év egészére 2,5 százalékos növekedést tervezett. Utóbbi csupán hajszálnyira van az elemzői várakozásoktól.

A jövőt tekintve a szakértők bizakodóak. Németh Dávid kiemelte, az EU-pénzek ismét gyorsuló lehívása és a kormány lakásépítést támogató programjainak hatására 2017-ben ismét három százalék körüli GDP-növekedés várható. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy sok minden megváltozhat, ha valóban nullás költségvetést terveznek, amely az ismét felgyorsuló GDP-növekedési sztorit is felülírhatja.