Októbertől jönnek az új pénztárgépek

„Európa legtöbb információjával rendelkező adóhatósága leszünk” – hangsúlyozta tegnap Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyettese a Joint Venture Szövetségnek a reálgazdaság élénkítéséről szóló konferenciáján. Tállai arra célzott, hogy az idén kiterjesztik az online pénztárgépek rendszerét, és 30-50 ezer új kasszát állítanak be. Közölte, hogy gondolkodnak még az adóhivatal csodafegyverének titulált online számlázás bevezetésén is, itt „bizonyos értékhatártól” a számla ugyanúgy automatikusan bekerülne a hatóság rendszerébe. Azt azonban nem árulta el, mi volna az értékhatár.

A Világgazdaság értesülése szerint százezer forint áfatartalom felett volna kötelező az online számlázás. Azt nem tudni, mikortól vezetnék be a rendszert – szakértők korábban azt mondták, ehhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) informatikai fejlesztésére is szükség volna.

Úgy tudjuk, a kormányzat ősztől tervezi az online pénztárgépek rendszerének kiszélesítését is. Információnk szerint két lépcsőben rendelnék el az online-osítást, az elsőbe – szeptemberi bevezetéssel, egy hónapos próbaidővel és októberi élesedéssel – azok a szolgáltatók tartoznának, akik a ma szabványos online gépeket is használni tudnák. A második határidő azokra vonatkozna, ahol fejlesztés szükséges az alkalmazáshoz: ilyenek lehetnek a taxisok. Korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt közölte, hogy többek között az ügyvédekre és a sportpályákra is bevezethetik az online kasszák használatát, rajtuk kívül a kozmetikusok, masszőrök, pénzváltók és taxisok szerepeltek még a szolgáltatói listán.

Tállai egyébként most arról beszélt, hogy lesznek további módosítások is. Egyrészt megtalálták az EKÁER réseit, de azt is tapasztalják, hogy sikeressége ellenére az online pénztárgépek rendszerét is ki lehet játszani. Például úgy, hogy nem ütik be a gépbe a bevételt, vagy kisebb számokat gépelnek be.

A változások során előkészítik az adózás rendjéről (art) szóló új törvényt, amely rövidebb és egyszerűbb lesz a mostaninál. Tállai úgy vélte: nem kell annyi mindent törvényben szabályozni (vagyis elegendő lehet az alsóbb szintű jogszabály is). Kifejtette: a magyar art ma háromszor olyan hosszú, mint európa hasonló jogszabályai.

Folytatódik az adózás egyszerűsítése is, bár csupán 200 ezren választották a NAV-bevallást, pedig 1,4 millió adózónak lett volna erre lehetősége. Az új „bevallási nyilatkozatot” azok választhatták volna, akik nem vettek igénybe semmilyen kedvezményt és csak munkáltatótól szereztek jövedelmet – de ezt egyelőre csak kevesen tették meg. Az adóügyekért felelős államtitkár szavai szerint „a kétszázezer ugyan nem nulla”, de azért nem sok, az okok között Tállai a munkáltatók alacsony aktivitását jelölte meg. A miniszterhelyettes önkrirtikusan azt mondta, hogy „valamit a NAV sem csinált jól”, szerinte jobban be kellett volna vonni a munkáltatókat az akcióba, és el kellett volna juttatni azt az információt az adózókhoz is, hogy ha ezt választják, egyetlen ikszeléssel letudják a bevallást.

Tízből két dolgozót elküldenek a háttérintézményekből

A minisztériumokhoz kerülő, azokba beolvadó háttérintézményeknél kötelező 20 százalékos létszámcsökkentést írnának elő – jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Közlése szerint a minisztériumoktól a bérkeretet nem vennék el, csak a létszámot kellene mérsékelni, az így megtakarított összeget pedig a maradó munkatársak bérfejlesztésére lehetne fordítani. Bejelentette azt is: Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt javasolta, hogy brit mintára vezessék be azt a rendszert, amely szerint csak úgy lehet egy ágazatot érintő törvényjavaslatot beterjeszteni, ha megnevezik, melyik kettő az, amelyiket ezzel párhuzamosan kivezetnek onnan.