Nem hiányzik a MÁV-nak a budapesti HÉV-ek esetleges átvétele – állítják a Világgazdaságnak nyilatkozó szakmai források. Márpedig az állami társaság megkaphatja a zöld vonatokat, mert Lázár János miniszter minapi bejelentése szerint a kormány így látja megoldhatónak, hogy – Tarlós István főpolgármester elvárásának eleget téve – ne fővárosi pénzből kelljen fenntartani a Budapest határán kívüli közlekedést. Lapunk érdeklődött a BKK-nál, a MÁV-nál és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál (NFM) is az előkészületekről, egyelőre egyik helyről sem érkezett válasz. Úgy tudjuk, még nem is történt semmi, és a Fővárosi Közgyűlés se tűzte napirendre a kérdést február 17-i ülésére.
A HÉV-ek átcsoportosítása nem érdeke sem a fővárosnak, sem a MÁV-nak. Utóbbi már kipróbálta, milyen, ha van HÉV-je, ugyanis az államosítások során, 1952-ben „megnyerte” a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak (BHÉV) üzemeltetését. A tevékenységébe nem illő feladattól aztán 1958-ban sikerült megszabadulnia. Az akkor már fővárosi tulajdonú BHÉV 1973-ban lett a BKV része.
Szakmai vélekedések szerint az államnak is csak egy okból kellenek a HÉV-ek: így számolható fel a legkönnyebben a megcélzott olimpiai fejlesztéseknek útban lévő csepeli és ráckevei vonal. Az NFM-nek kell kidolgoznia, hogy milyen legyen a főváros közlekedése a 2024-es játékok idején. Közlekedési szakértők szerint azonban „öngyilkosság az olimpiai pályázat szempontjából, ha a rendezvényre készülve megszüntetünk egy gyorsvasutat, ahelyett hogy újat építenénk”. Egyelőre csak az említett HÉV-vonal megszüntetése és a helyére állítandó 7-es villamos terve ismert, az viszont nem, hogy mi lesz az olimpia után – már ha Budapest elnyeri a rendezés jogát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.