Rosszul járhatnak az Ausztriában dolgozó magyarok is

A Kronen Zeitung vasárnapi számának adott interjújában Werner Faymann elfogadhatónak nevezte a Nagy-Britannia uniós reformköveteléseiről született brüsszeli megállapodást. Egyúttal úgy fogalmazott: "nyitott lenne" az uniós munkavállalók nem Ausztriában élő gyermekei után járó családi pótlék csökkentéséről szóló tárgyalásokra.

A lap emlékeztetett: Angela Merkel német kancellár is elképzelhetőnek nevezte, hogy Németországban is hasonló intézkedést hozzanak.

Az osztrák külügyminiszter az újságnak adott korábbi interjújában azt szorgalmazta, hogy Ausztria is korlátozza a külföldi munkavállalóknak juttatott családi pótlék összegét. Sebastian Kurz akkori indoklása szerint Ausztria évente 230 millió eurót fizet ki olyan gyerekek után, akik nem az országban élnek. Elmondta: Romániában 15 euró a családi pótlék, míg Ausztria két gyerek után 300 eurót fizet, ami a romániai átlagfizetés. A miniszter úgy fogalmazott, hogy Ausztriának munkaerőre, nem pedig olyan emberekre van szüksége, akik csupán a legkedvezőbb szociális rendszert keresik.

Az Európai Tanács brüsszeli ülésén pénteken elfogadott döntés értelmében az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlék összegét nem szüntetik meg, hanem lefaragják, azaz a külföldi EU-munkavállalók nem a briteknek járó összeget kapják a jövőben, hanem annyit, amennyi tükrözi a hazájukban honos megélhetési költségeket. A már jelenleg is a szigetországban dolgozókra az új intézkedés 2020. január 1-jétől lenne érvényes. Ezt a szabályt az Európai Unió összes tagállama alkalmazhatja.

Az osztrák kancellár korábban arról beszélt, hogy korlátozná a Kelet-Európából érkezők hozzáférését az osztrák munkaerőpiachoz, és felülvizsgálná az alkalmazás feltételeit, hogy a munkaadóknak ne érje meg külföldi munkaerőt foglalkoztatni. Javaslata szerint csökkenté a külföldi vállalatoktól Ausztriába delegált munkavállalók létszámát és időkorláthoz kötné az ausztriai munkavégzésüket.