Titkolják az adósságszámokat?

Nem árulja el az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a központi költségvetés adósságának heti, aktuális adatait, sőt azt sem közölték, miért nem. A számokat hétről hétre frissítette az ÁKK: a keddenként és szerdánként publikált előzetes adatok az előző hét pénteki állapotot mutatták be, így egész jó képet lehetett alkotni arról, hogyan alakul az adóssághelyzet. Január óta azonban az adatok nem frissülnek, pedig – elvben – nincs titkolnivaló.

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója januárban sajtótájékoztatón magyarázta el, hogy a decemberi rendkívüli adósságcsökkentés miért nem tartalmaz trükköket. Azt mondta, „csupán” a jegybanknál lévő állampapírokat vásárolták vissza, előtörlesztettek adósságot, vagyis csökkentették (az elmúlt évek legalacsonyabb szintjére) a kormányzati számlákon lévő pénzállományt. Minderre szerinte azért volt szükség, mert az ÁKK számára nemcsak a biztonságos finanszírozás, de az év végi csökkenő adósságpálya is fontos cél. Ráadásul 530 milliárd forintnyi uniós finanszírozás is hiányzott az állam számláiról, amit kompenzálni kellett.

Az nem kérdés, hogy ilyen kicsiny pénztartalékkal a kormányzat aligha működhet biztonsággal, így csak az a kérdés, hogy a december 31-re leapasztott adósságból mennyit kellett visszatölteni a normál működéshez. A visszatöltés mértéke mutatná meg, hogy mennyi volt az év végi adósságcsökkentésből az, ami nem igazán tükrözi a realitásokat. Ez azonban nem derül most ki, hiszen hiányoznak a heti adatközlések.

Az ÁKK Marketing Kommunikációs Főosztálya lapunk érdeklődésére válaszolva annyit közölt csupán, hogy a januári végi államadósság-adatokat február 22-én délután, a Nemzetgazdasági Minisztérium e témában tartandó sajtótájékoztatóját követően publikálják. Ebben ugyanakkor semmi meglepő nincs: az államadósság alakulásáról szóló részletes elemzést mindig ekkor tették közzé. Azokra a kérdéseinkre azonban több nap alatt sem kaptunk választ, hogy a heti, a központi költségvetés adósságállományát kimutató statisztika a későbbiekben megjelenik-e a szervezet honlapján. Természetesen arra a kérdésünkre sem kaptunk választ, hogy miért szüntették be az adatok közlését, megváltoztatták-e a közlési politikájukat.

A titkolózásra mindenesetre biztos jogi alapot nyújt, hogy a 2016-os költségvetéshez készült törvénymódosításokba még tavaly nyáron beírták: minden olyan, az államadósság finanszírozásával kapcsolatos adat kiadását meg lehet tagadni (két éven át), amelyről a nemzetgazdasági miniszter úgy gondolja, az sértené „az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátását”. A passzus alapján így akár a januári végleges számok közlése is minősülhet ilyennek – mindenesetre az látható, hogy az ÁKK az első havi visszatöltésről nem szívesen beszél. Erre utal, hogy a február–márciusi finanszírozási terv megjelent már (miközben a januári nem). Igaz: ebben is 400 milliárdos adósságnövelési elképzelés szerepel, vagyis  ez alapján a visszatöltés folytatódni fog az első negyedév végéig.

Megszűnt a nyomásmérő is

Volt már példa az adósságszámok publikációjának megváltoztatatására korábban is. Az adósságnyomás-mérőt a nemzetgazdasági tárca 2011 tavaszán indította útjára azért, hogy könnyen követni lehessen az akkor a GDP 81 százalékát elérő adósság alakulását. A nyomásmérőt pénzügyi okokból, a fenntartásának magas költségeire hivatkozva 2013 szeptemberében állították le.