Európai költségvetési tanács kellene

A költségvetési megszorítások politikája lehet az egyik oka annak, hogy Európában vérszegény a gazdasági fellendülés – állapította meg a Bruegel most közzétett jelentése. A tekintélyes független brüsszeli kutatócsoport három kutatója, Gregory Claeys, Darvas Zsolt és Alvaro Leandro által jegyzett tanulmány megkérdőjelezi, hogy az EU költségvetési feltételrendszere elég hatékony-e ahhoz, hogy elérjék a két fő célt, a fenntartható államadósságot és a fiskális stabilitást. A jelenlegi szabályok a ciklikusan kiigazított célokkal, a rugalmassági záradékokkal és a túlzottdeficit-eljárás opciójával elvben lehetővé tesznek egy nagy lélegzetű fiskális stabilizációt recesszió idején – állítják a kutatók. A szabályok gyakorlati átültetését azonban hátráltatják a strukturális egyensúly rosszul megállapított indikátorai, valamint a pontatlan előrejelzések, a sok záradék pedig átláthatatlanná teszi a rendszert.

A legjobb választás a fiskális keretrendszer teljes újjátervezése volna, de ez jelenleg nem reális – ismerik el a szerzők, ezért azt javasolják, hogy számolják fel a strukturális egyensúlyra vonatkozó mai előírásokat. Helyettük olyan új szabályozást vezetnének be az állami kiadásokra, amely a mostaninál több, illetve nagyobb jelentőségű tétel figyelmen kívül hagyását tenné lehetővé – ilyen lenne minden, a munkaerőpiaccal kapcsolatos kiadás, illetve az olyan egyszeri tételek, mint például egy bankmentő akció vagy a természeti katasztrófák miatti költségek, vagy egy egyszeri fiskális stimulus mély recesszió idején. A kiadásokat és a bevételeket két oldalról kellene kordában tartani, azaz egy kiadást csak akkor lehetne tartósan növelni, ha bevételt állítanak vele szembe, de ez fordítva is igaz lenne: adókat is csak úgy lehetne csökkenteni, ha ezzel párhuzamosan kiadásokat is csökkentenek. A több évre szóló keretbe illesztett szabályozás adósságkorrekciós elemeket is tartalmazna.

Az új rendszert egy önálló európai költségvetési tanács felügyelné. (Egy ilyen jellegű, de csak tanácsadó testület felállítására már tavaly júniusban javaslatot tett az öt elnök, vagyis az öt legfontosabb uniós intézmény vezetőjének jelentése, amely az eurózóna jobb kormányozhatóságára keresett megoldásokat, ők azonban abból indultak ki, hogy a fiskális keretfeltételeken nem kell változtatni.) A független költségvetési tanács mérlegelhetné, hogy milyen speciális körülmények kívánnak meg nagyobb rugalmasságot; a szankciókkal való mai fenyegetés nem hiteles – mutat rá a tanulmány. A Bruegel szerzői szerint ha már korábban is az általuk szorgalmazott rendszert alkalmazták volna, akkor Spanyolországot, Írországot, az Egyesült Királyságot a pénzügyi válság előtt meg lehetett volna fegyelmezni (ezekben az országokban az ingatlanboom és a kiadások elszabadulása tovább súlyosbította a válság hatását), Németország és Svédország viszont többet költhetett volna 2004–2007 között.