Nem úgy tűnik, hogy egy csapásra megoldódnak az olajpiac gondjai a vasárnapi dohai találkozón, ahol a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai a szervezeten kívüli nagy termelőkkel, köztük Oroszországgal közösen próbálnak lépni valamit az árak növelése érdekében. A katari egyeztetésen a CNBC értesülései szerint legalább 15 nagy olajország vesz majd részt – ők adják a világtermelés 75 százalékát –, a fő kérdés pedig az, hogy lesz-e valami a beharangozott termeléskorlátozásból. Oroszország és Szaúd-Arábia még februárban megegyezett arról, hogy a januári magas szinten befagyasztja kitermelését, és ehhez elvben több nagy olajország is csatlakozott, a kulcsfontosságú Irán azonban nem.
Márpedig Szaúd-Arábia a februári egyezség után hamar elkezdte hangoztatni, hogy csak akkor lesz abból valami, ha fő térségi riválisa is csökkenti a termelést – Teherán viszont erről hallani sem akar, mondván, a nemzetközi szankciók feloldása után most kezd újból megjelenni a világpiacon, ahol vissza akarja szerezni korábbi részesedését.
Más OPEC-országok, köztük a piac megrendülését különösen megszenvedő dél-amerikaiak se mutatnak nagy hajlandóságot a csökkentésre, sőt egyes elemzők arra számítanak, hogy sokan inkább bővítenének. (Irán a mostani információk szerint ott lesz Dohában – ez lenne az első ilyen megjelenése a szankciók feloldása óta –, a szintén OPEC-tag Líbia, illetve a palagáz-kitermelés nyomán egyre fontosabb aktív piaci szereplőnek számító USA viszont nem.)
A hét elején még felfelé hajtották az olajárakat azok a pletykák, hogy végre konkretizálódhat a szaúdi–orosz megállapodás, aztán ahogy egyre több lett a bizonytalanság, úgy mentek újra az ellenkező irányba. Ezzel együtt most még mindig hordónként 40 dollár körüli árakról van szó – szemben a januári 27 dolláros mélyponttal –, amelyek például a Barclays elemzője szerint túl magasak ahhoz, hogy az érintetteknek igazán fájjon, és inkább a kitermelés csökkentését válasszák a piaci részesedés bármi áron való megőrzése helyett. Azt viszont szinte mindenki biztosra veszi, hogy ha Doha nem hoz eredményt, akkor újabb áresés jöhet.
A szervezet legfrissebb prognózisa szerint a világ olajkereslete idén napi 1,2 millió hordóval 94,18 millió hordóra bővül, ez egy hajszállal (50 ezer hordóval) alacsonyabb az előző hónapban jelzettnél. (Tavaly napi 1,54 millió hordóval növekedett a termelés.) A visszafogottabb várakozást főleg a brazil gazdaság gyengülésével, egyes közel-keleti üzemanyag-támogatások megvonásával és az északi félteke enyhébb időjárásával magyarázza a szervezet. A csoport adatai szerint
a dohai találkozón részt vevő 11 OPEC-ország együtt napi 487 ezer hordóval kevesebb olajat hozott a felszínre, mint januárban.
A szervezet legfrissebb prognózisa szerint a világ olajkereslete idén napi 1,2 millió hordóval 94,18 millió hordóra bővül, ez egy hajszállal (50 ezer hordóval) alacsonyabb az előző hónapban jelzettnél. (Tavaly napi 1,54 millió hordóval növekedett a termelés.) A visszafogottabb várakozást főleg a brazil gazdaság gyengülésével, egyes közel-keleti üzemanyag-támogatások megvonásával és az északi félteke enyhébb időjárásával magyarázza a szervezet. A csoport adatai szerint
a dohai találkozón részt vevő 11 OPEC-ország együtt napi 487 ezer hordóval kevesebb olajat hozott a felszínre, mint januárban. fotó: AFP -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.