Feltételes csomag Athénnak

Elkerülhetőnek látszik, hogy megismétlődjék az egy évvel ezelőtti sokfelvonásos görög krízis, legalábbis ezt jelezték a nemzetközi hitelezők a múlt heti tárgyalások után.

A tavaly nyáron összerakott 86 milliárd eurós mentőcsomag második felülvizsgálatának vitás kérdéseire jórészt választ ad az a jogszabálycsomag, amelyet a görög kormány péntek este terjesztett a parlament elé.

Az összesen 5,4 milliárd eurós megszorítást jelentő intézkedések között van adóemelés a közepes és magasabb jövedelműek számára, illetve a szerencsejátékok, valamint az osztalék esetében, és további módosításokat hajtanak végre a nyugdíjrendszerben. Nagyobb feladat lehet annak elfogadtatása, hogy a csomagba feltételes elemek is bekerülnek, ezek akkor kerülnek elő, ha Athén előre nem látható okok miatt nem tudja teljesíteni a hitelezők által előírt költségvetési célokat.

A jelenlegi görög törvények nem teszik lehetővé feltételes lépések beépítését a büdzsébe, ezért még várhatók éles viták, de a mérleg másik oldala az, hogy a hitelezők ajánlata fenntarthatóvá teheti a görög államadósság kezelését. Haircutról, vagyis névértékcsökkentésről már nincs szó – a hitelezői csoportból ezt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szorgalmazta leginkább, az eurózóna képviselői kevésbé –, a feltételek viszont nagyon lazák lehetnek.

A hitelezői csoportban résztvevő Európai Stabilitási Mechanizmuson (ESM) a mai, nagyon alacsony szinten fagyasztaná be a kamatokat, igen hosszú türelmi idők, illetve lejáratok mellett. Ez eredetileg nem is volt része a görög mentőprogramnak – emlékeztette az újságírókat az eurózóna, illetve az EU pénzügyminisztereinek tanácskozásai után pénteken Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, hozzátéve: az adósság fenntarthatóságának elemzése dönti majd el, hogy szükség van-e az ESM által ajánlott lehetőségekre.

A tárgyalásokon elfogadott intézkedések Schäuble szerint lehetővé teszik annak elérését, hogy a görög költségvetés elsődleges többlete 2018-ra elérje a GDP 3,5 százalékát. Sokáig ez volt a másik fő vitatéma Athén és a hitelezői csoport között, illetve az utóbbin belül, miután az IMF csak 1,5 százalékos adósságszolgálat nélküli többletet prognosztizált. Athénnak mindenesetre komoly érvet adott az Eurostat múlt heti jelentése, amelyből kiderült, hogy tavaly 0,7 százalékos elsődleges többletet értek el, szemben a megcélzott 0,25 százalékkal, vagyis már az eddigi szigor is a vártnál jobb eredményt hozott.

A kulcskérdésnek most a feltételes lépések elvi elfogadtatása tűnik, ha ez megvan, akkor a hitelezők lezárhatják a felülvizsgálatot, Görögország pedig hozzájuthat a mentőcsomag második részletéhez – törlesztési szempontból erre júliusban lesz igazán szüksége. A politikai megállapodást akár e hét csütörtökén is aláírhatják Brüsszelben a hitelezők és Athén képviselői, feltéve, hogy a görög kormánynak sikerül otthon megszereznie a szükséges politikai támogatást, amit a jelenlegi erőviszonyok és a tiltakozó megmozdulások mellett azért még nem vesznek biztosra az elemzők.