Hiába minden: az EU nem hagyja, hogy a kormány legyőzze az adósságot

Az elmúlt hónapokban Andy Vajna és Garancsi István kormányközeli vállalkozók cégeinek is gigahitelt nyújtó Eximbank elszámolásával gondja van az Európai Unió statisztikai hivatalának. Az Eurostat tegnap, az uniós országok kormányzati adósság- és deficitstatisztikájának bevezetőjében közölte: fenntartásaik vannak a magyarországi államadósság-adatok minőségével kapcsolatban, szerintük az Eximbankot be kell számolni a kormányzati gazdálkodásba, ami növelni fogja a GDP-arányos államadósságot is.

Az elmúlt két évben nagyra nőtt bankot azonban sem a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), sem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem akarja beleszámolni a kormányzati egyenlegbe, így beleállnak a vitába. A KSH és az MNB tegnap közös közleményben tudatta: levélben elküldték érveiket az Eurostatnak, de a két fél álláspontja továbbra is eltérő.

A magyar hatóságok szerint az Exim nem a „tulajdonos foglya”, ugyanis tényleges pénzügyi közvetítést végez, forrásait a piacról szerzi és széles körben, a piacon helyezi ki azokat. A "fogoly" cégek viszont – az Eurostat szerint – nem végeznek pénzügyi közvetítő tevékenységet, nem a nyilvánossággal állnak pénzügyi kapcsolatban, hanem szűk körben, jellemzően a tulajdonostól, vagy vállalatcsoporton belülről szerzett forrásokat fektetnek be, helyeznek ki speciális céllal, illetve a piacon gyűjtött forrásokat adják tovább a vállalatcsoport tagjainak

Az Eximbank az elmúlt hónapokban nem a sikeres exporthitelek folyósításával került be a sajtóba, hanem például azzal, hogy segítettek Vajnának megvenni a TV2-t. Az KSH és az MNB közös közleménye mindenesetre még azelőtt cáfolta, hogy Vajna vagy Garancsi hitelezésével lenne baja az EU statisztikai hivatalának, hogy azt bárki felvetette volna. „Az Eurostat a besorolást nem egyedi hitelnyújtások miatt javasolta, hanem az Eximbank alaptevékenységét (vagyis hogy gazdaságpolitikai célokat szolgáló, kedvezményes kamatozású exportösztönző finanszírozást nyújt a vállalkozásoknak) tekinti olyannak, ami indokolttá teheti egy speciális kategóriába sorolását” – írták. A gazdasági tárca pedig úgy fogalmazott: az Exim minden tekintetben bankként funkcionál, s „a kamattámogatási konstrukció léte vagy a forrásbevonásra vonatkozó állami garancia nem ok a besorolásra”.

A vita nyomán az Eurostat korlátozó záradékot tett Magyarország deficit- és adósságszámai mellé – ez azt jelenti, hogy fenntartásai vannak az adatok minőségével vagy az elszámolással, amire még sosem volt példa hazánk 2004-es csatlakozása óta. Ha nem tudnak megegyezni az Eximbank sorsáról – vagyis a KSH és az MNB nem tudja meggyőzni az uniós statisztikai hivatalt –, akkor könnyen lehet, hogy az Eurostat egyszerűen átírja a magyar adatokat, és megemeli a deficit- és adósságszámokat.

Ha ez így történik, akkor a tavaly év végi 75,3 százalékos GDP-arányos államadósság akár 2 százalékponttal is növekedhet. Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója épp a napokban jelentette be, hogy az idei első negyedév végén 720 milliárd forint volt a bank kihelyezett hitelállománya.

A negyedév sztárjai közt

Tavaly nem 1,9, hanem 2 százalék volt a GDP-arányos magyar költségvetés deficit – derült ki az Eurostat közleményéből –, az adósságadatot azonban egyelőre nem bántották az Eximbank miatt. Van egy mutató, amiben kiemelkedően jól teljesítünk: 2015 utolsó negyedévének végére az előzőhöz képest Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben az adósság. Írországban 4,5, Belgiumban 3, Magyarországon pedig 2,7 százalékkal esett az adósság szeptemberről decemberre. Ez leginkább a trükközések sikerét mutatja. A mérséklődést segítette, hogy a kormányzat ismét lecsökkentette a szabad tartalékait, illetve hogy a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 300 milliárd forintért vásárolt vissza devizakötvényeket.