Kéz a kézben gyengítheti a forintot Varga és Matolcsy

„A hazai kereskedelmi bankok feltehetően már nem tudnak nagyobb tételben állampapírokat vásárolni, így a kedvezményes kamatcsereügyletek (IRS-aukciók) helyett a jegybank kamatvágásokkal operálhat a következő hónapokban” – mondta a Világgazdaságnak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A piac arra számít, hogy a kamatcsökkentés mértéke 50-60 bázispont is lehet. A jegybank márciusban indította újra a kamatcsökkentési ciklusát, amikor 1,35 százalékról 1,2-re vágták a rátát. (A kamatfolyosó alját negatív tartományba, mínusz 0,05 százalékra vitték le akkor.)

A Raiffeisen Bank is úgy véli, hogy az MNB mostantól nagyobb hangsúlyt fektethet az alapkamatra, amelynek további csökkentése az önfinanszírozás kivezetésével még biztosabbá válik. Szerintük ez gyengítheti a forintot, habár az euró-forint kurzus 310-es szint közelébe erősödött tegnap. Nemcsak az MNB monetáris intézkedései, hanem a költségvetési politika is inkább a forint esését támogatja a Budapest Alapkezelő szakértőjének véleménye szerint: az újabb kamatcsökkentések mellett a hiány növelése is segíthet az MNB-nek a további erősödés elkerülésében.

A napokban derült ki, hogy a kormány mégsem csökkenti, hanem növeli a deficitet: jövőre 2,4 százalékra tervezik a tavalyi 1,9 után, ami érdemi fiskális lazítást jelent. Az áfacsökkentés hírére egyelőre nem mutatott hevesebb reakciót az állampapírhozam, ami érthető is, hisz az csak átmenetileg viszi lejjebb az áremelkedés mértékét. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak mondta el, hogy jövőre 0,9 százalékos inflációval terveznek, ami jóval alacsonyabb, mint az MNB által várt 2,4 százalék. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jegybank még távolabb kerülhet a 3 százalékos inflációs céljától. A költségvetési hiány emelkedése, a kereslet stimulálása azonban Bebesy szerint inkább inflációs hatású, ami hosszabb távon ellentételezi az áfacsökkentés árleszállító hatását.

A magyar gazdaság ma feltehetőleg a potenciális szintje felett növekszik (a 3 százalék körüli GDP-növekedés túlfeszítettnek tűnik a jelenlegi kapacitások mellett), és már nem az export, hanem a fogyasztás vezérli; ez részben az erős, idén is várhatóan 5 százalék körüli reálbér-emelkedésnek köszönhető, ami szintén felfelé hajtja az inflációt.

Bebesy mindezek miatt egyelőre nem számít újabb nagy unortodox monetáris politikai lazításra, mert véges az eszköztár, és a bankok már nem nagyon tudnak több kötvényt venni. „Az MNB programjának hatására több kereskedelmi bank mérlegét felpumpálták állampapírral, ami ellensúlyozta a külföldi befektetők kötvényállományának 1000 milliárd forint feletti leépítését” – magyarázta Bebesy. Van már olyan kereskedelmi bank, amelyiknél a mérleg felét állampapírok teszik ki, ami egyes szakértők szerint a későbbiekben akár ronthatja is a bankok profitabilitását.