Lebuktatnák az adócsalókat

Hosszú időbe telhet, amíg megszületik egy globális megállapodás a vállalatok adóztatásáról – ismerte el a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Christine Lagarde a szervezet tavaszi ülésének zárásakor –, de ezt el kell érni. Lagarde a világgazdaság nagy problémái közé sorolta az adóelkerülést, különös tekintettel arra, hogy egyre nagyobb a meg nem fogható javak forgalma – ilyen például a digitális letöltéseké –, amit nehéz  lokalizálni. A multik sokszoros áttételű szerződések kihasználásával, illetve az eltérő adózási rendszerek és jogi szabályozások "mérgező kombinációjával" kerüli el az adókat – figyelmeztetett az IMF vezetője, aki ugyanakkor elutasította Joseph Stiglitz ötletét.

A Nobel-díjas közgazdász az ülés egyik panelbeszélgetésén azt javasolta, hogy a multikra mindenütt vessenek ki egy minimális adót, globális nyereségük alapján. Stiglitz szerint ez arra ösztökélné az egyes országokat, hogy a szolgáltatások és az infrastruktúra javításával versenyezzenek, ahelyett hogy az adókat csökkentik, növelve a torzulásokat. Lagarde viszont úgy véli, hogy ezt nagyon nehéz lenne mindenhol bevezetni, mert az egyes országok adókivetési jogát, azaz a szuverenitását is érintené.

Az IMF egyelőre beéri annyival, hogy új kezdeményezést indít, közösen a Világbankkal, az OECD-vel és az ENSZ-szel az információcsere, illetve a szervezetek közti együttműködés javítása érdekében. (Ezzel a Panama-iratok nyomán kipattant botrányra reagálnak, hiszen megint kiderült, hogy az adóparadicsomok, illetve az adóelkerülés elleni, hullámokban felerősödő küzdelem eddig mérsékelt eredményre vezetett.) Az EU öt legnagyobb gazdasága, mint megírtuk, már meg is állapodott egymással a vállalatok végső tulajdonosaira vonatkozó információk reális idejű  megosztásáról. Az ötök között van az Egyesült Királyság is, amelynek pénzügyminisztere, George Osborne még az IMF ülés előtt közölte, hogy új nemzetközi feketelistát kell összeállítani az adóparadicsomokról és föl kell gyorsítani a nem együttműködő országok szankcionálását.

Ilyen listát már 2000-ben összeállított az OECD – együttműködve a G7 által 1989-ben életre hívott pénzmosás elleni csoporttal, az FATF-fel –, azóta többször frissítették, attól függően, hogy az egyes országok miként teljesítik az együttműködési elvárásokat. Az IMF mostani ülése előtt egy nappal ugyancsak Washingtonban találkoztak a G20 országainak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei, és ők arra szólították fel az OECD-t, hogy júliusban tegyen jelentést, mely országok, illetve joghatóságok nem fogadták még el az adórendszer átláthatóságára, illetve az információk megosztására vonatkozó nemzetközi standardokat. A G20 a 2008 utáni válságtanácskozások óta dolgozik a problémán, abból kiindulva, hogy számos ország az elveszett adóbevételek miatt sem tudja beindítani a növekedést. Az OECD becslései szerint a kormányok össszesen évi 100-240 milliárd dollárnyi bevételhez nem jutnak hozzá azért, mert a vállalatok ide-oda tologatják a nyereségüket a különféle joghatóságok között.