Pénzre vár Athén, puhítják az IMF-t és a németeket

Az elsődleges költségvetési többlet ügyében kellene mindenekelőtt megegyezniük Görögország nemzetközi hitelezőinek egymással, illetve a görög kormánnyal ahhoz, hogy lezárulhasson a soros felülvizsgálat, és Athén hozzájuthasson a tavaly összerakott 86 milliárd eurós mentőcsomag következő részéhez. A maratoni tárgyalássorozatban reggel ezen a ponton tartottak pihenőt a résztvevők, azaz a görög kormány, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, az eurózóna válságkezelő mechanizmusa (ESM), valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) illetékesei, akik közül az utóbbi két csoport szemben áll egymással. Az eurózóna országainak nevében fellépő ESM szerint Athénnak 2018-ra 3,5 százalékos elsődleges (adósságszolgálat nélkül számolt) költségvetési többletet kell elérnie, míg az IMF szerint egy ennél alacsonyabb arány lenne reális, és ezt el is lehetne érni, ha az eurózóna országai elengednének Görögország adósságából. Ez utóbbi témában mindig a németekkel kell megbirkózni: Angela Merkel kancellár rendre azt szokta hangsúlyozni, hogy nem lehet szó adósságelengedésről. Legutóbb pedig Wolfgang Schauble pénzügyminiszter igyekezett lehűteni a reményeket, amikor a német ARD tévécsatornának azt mondta: nem az adósságelengedésről szólnak a tárgyalások, hanem arról, hogy Görögországnak többet kell tennie a versenyképességéért.

A kulcskérdés, vagyis az adósságteher mellett maradtak még tisztázatlan részletek abban is, hogy milyen megoldásokkal tömjék be a költségvetési lyukakat 2018-ig; ezek összege nagyjából 1,8 milliárd euróra rúg, ami a görög GDP 1 százalékának felel meg. A személyi jövedelemadó terén a Reuters értesülése szerint már elfogadták a görög kormány által ajánlott mentességi küszöböt (9100 euró), a nyugdíjreform folytatásáról, pontosabban egyes tételek további csökkentéséről azonban még vannak viták. (Az eredetileg ez év elején lezárni ígért felülvizsgálati tárgyalások azért szakadtak meg kétszer is, mert az IMF még keményebben tovább faragta volna a nyugdíjakat, Athén szerint viszont erre a rétegre már nem lehet több terhet rakni.) Nyitott maradt a nem teljesítő hitelek kérdése is, vagyis hogy miként szabadítsák meg ezektől a nagy nehezen feltőkésített görög bankokat, itt már csak azon vitáznak a GreekReporter. com értesülése szerint, hogy mennyi idő elteltével kerüljön át egy bedőlt hitel a rossz bankot jelentő alapba.

A lényeget illetően legkésőbb holnapra meg akarnak állapodni a küldöttségek, mert a hét második felében már mindenki az IMF tavaszi gyűlésével lesz elfoglalva. Ideális esetben az eurózóna pénzügyminisztereinek április 22-i ülése elé már kész felülvizsgálati egyezmény kerülhet, és ha jóváhagyják, akkor Görögország hozzájuthat a mentőcsomag második részletéhez. A tavaly novemberi megegyezés szerint a görög kormány közvetlenül 2 milliárd eurót kapna, 10 milliárdot pedig a bankok tőkehelyzetének további javítására fordítanának.