Sikersztori lett az argentin kötvénykibocsátás

Tizenöt év kihagyás után több mint négyszeres túljegyzés mellett tért vissza Argentína a nemzetközi kötvénypiacra: a 10-15 milliárd dollárosra tervezett kibocsátást 15 milliárd dolláron zárták le úgy, hogy több mint 65 milliárd dollárnyi papírra volt befektetői kereslet. Ez az ajánlati könyv az egyik legnagyobb a feltörekvő piacok történetében – emlékeztetett a Reuters –, a 15 milliárd dolláros kibocsátás pedig rekordnak számít az utóbbi húsz évben a Dealogic adatai szerint. A keresletnek megfelelően alakult a hozamszint is: április elején, az aukció meghirdetésekor a piacok arra számítottak, hogy Argentína tízéves kötvényt bocsát ki 8 százalék körüli hozammal. Végül a kibocsátás többféle lejáratú papírból állt össze, a legnagyobb részt kitevő tízévesek hozamát a Reuters értesülései szerint 7,5–7,625 százalék között határozzák meg, a harmincéveseké 8 százalék lehet (eredetileg úgy tervezték, hogy 85 bázisponttal lesz a tízévesé fölött). A hároméves papírok hozama 6,25–6,50 százalék között alakulhat a kereslet alapján, az ötéveseké pedig 6,875–7,125 százalék között. (Az Argentínáénál jobb besorolású, B körüli osztályzatú feltörekvők tízéves kötvényei 7,4 százalék körül forognak a Bloomberg adatai szerint. Argentína új kötvényeire az S&P B mínusz osztályzatot adott, a Moody''s pedig múlt pénteken, azaz a kibocsátás előtt sorolta át az országot a korábbinál jobb, de még mindig magas kockázatúnak számító B3 kategóriába.)

A befolyó összeg egy részéből azokat a kötvénytulajdonosokat fogják kifizetni, akik 2001 óta kitartottak: Argentína akkor jelentett fizetésképtelenséget 100 milliárd dollárnyi tartozásra, és bár a kötvényesek többsége az évek során elfogadta a jelentős értékcsökkentéssel járó adósságátrendezést, egy csoportjuk, élükön az Elliott Management és az Aurelius Capital amerikai hedge fundokkal, inkább bíróságra vitte az ügyet.

Argentína etmiatt nem fért hozzá a piaci forrásokhoz, részben azért sem, mert a korábbi vezetés politikai kampánykérdést csinált abból, hogy nem tárgyalnak a "keselyűkkel". Ezen az állásponton változtatott a tavaly decemberben hivatalba lépő új elnök, Mauricio Macri, akinek egyik első dolga volt a hitelezőkkel való alku nyélbe ütése. Erre azért is szükség volt, mert a nemzetközi piac nélkül egyre nehezebben finanszírozhatónak tűnik a költségvetési deficit, illetve nehéz volna lökést adni az ország gazdaságának, amely erősen megszenvedi a nyersanyagárak összeomlását. A kitartó kötvénytulajdonosok most végül mintegy 6,5 milliárd dollárhoz juthatnak hozzá (ez eredeti követeléseik 75 százalékát jelenti), ami ezen felül bejön, az már Argentínának jelent forrást, például a Macri által meghirdetett jelentős infrastrukturális beruházásokhoz is.