Újra negatív lett az infláció

Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban - közölte a KSH. Ezen időszak alatt jelentős mértékben csökkent az üzemanyagok ára. A legnagyobb mértékben a fogyasztási főcsoportok között a szeszes italok, dohányáruk és a tartós fogyasztási cikkek drágultak.

Az elemzők enyhén pozitív vagy nulla körüli inflációt vártak, így a mostani adat meglepetésnek számít.

Tavaly márciushoz képest az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a cukoré 18,9, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 18,4, az étolajé 9,1 százalékkal. A sertéshús ára 19,3, a tejé 10,5, a sajté 7,4 százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 2,4, a tartós fogyasztási cikkek 1,7, a szolgáltatások1,4, a ruházkodási cikkek 0,4 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára a főcsoport átlagában nem változott. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 5,7, ezen belül a járműüzemanyagokért 14,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Februárhoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a csokoládé, kakaó 2,8, a tej 2,0, sertéshús 1,8, a sajt 1,4 százalékkal került kevesebbe. Nőtt többek között a cukor (1,8 százalék) és az idényáras élelmiszerek (1,7 százalék) ára. A szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek drágultak a legnagyobb mértékben (1,1 százalék). Az egyéb cikkek átlagosan 0,5, ezen belül a járműüzemanyagok 1,2 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek ára és a szolgáltatásoké egyaránt 0,2 százalékkal nőtt. A háztartási energia és a szeszes italok, dohányáruk ára nem változott.

Mint írták, továbbra sem elsősorban keresleti tényezők, hanem a főleg nemzetközi trendeket követő üzemanyagárak és az élelmiszerárak mozgása befolyásolta leginkább a fogyasztói árindexet.

Miközben az infláció alakulásában továbbra is meghatározó a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők hatása, a potenciális másodkörös hatások miatt és a csökkenő (már 3 százalék alatti tartományban mozgó) lakossági inflációs várakozások miatt is a márciusi szám is megerősítheti a további kamatcsökkentések valószínűségét a következő hónapokra. A CIB előrejelzése szerint a következő hónapok további negatív számokat hozhatnak, akár egészen júliusig. Az év utolsó negyedéve már érdemi emelkedést hozhat, de az éves átlagos infláció így 0,5 százalék közelében maradhat.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy véli: a következő hónapokban az alacsony üzemanyagárak, valamint bázishatások miatt az infláció 0 százalék körül ingadozhat, tartósan alacsony üzemanyagárak esetén a nyár közepéig negatív maradhat. Bázishatások miatt 2016 őszén az infláció elérheti a 2, év végére pedig a 2,2 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé tesz további kamatcsökkentéseket, valamint nem-konvencionális monetáris politikai intézkedéseket - véli Suppan. Az idei inflációra lefelé mutató kockázatot jelent az olajárak év eleji markáns zuhanása. Amennyiben az olajárak tartósan a jelenlegi szinten maradnak, az idei infláció akár 0,4-0,5 százalékponttal lehet alacsonyabb a jelenlegi várakozásoknál.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője úgy véli, áprilisban is a negatív tartományban ragadhat az inflációs ráta és legkorábban szeptember lehet újra pozitív az infláció Magyarországon. Véleménye szerint a nyomott inflációs dinamika segítheti a Magyar Nemzeti Bankot abban, hogy folytassa a kamatcsökkentési ciklusát a következő hónapokban. Április végén már 1,05, június végén pedig 0,75 százalékos lehet az alapkamat.

Mint írták, továbbra sem elsősorban keresleti tényezők, hanem a főleg nemzetközi trendeket követő üzemanyagárak és az élelmiszerárak mozgása befolyásolta leginkább a fogyasztói árindexet.

Miközben az infláció alakulásában továbbra is meghatározó a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők hatása, a potenciális másodkörös hatások miatt és a csökkenő (már 3 százalék alatti tartományban mozgó) lakossági inflációs várakozások miatt is a márciusi szám is megerősítheti a további kamatcsökkentések valószínűségét a következő hónapokra. A CIB előrejelzése szerint a következő hónapok további negatív számokat hozhatnak, akár egészen júliusig. Az év utolsó negyedéve már érdemi emelkedést hozhat, de az éves átlagos infláció így 0,5 százalék közelében maradhat.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy véli: a következő hónapokban az alacsony üzemanyagárak, valamint bázishatások miatt az infláció 0 százalék körül ingadozhat, tartósan alacsony üzemanyagárak esetén a nyár közepéig negatív maradhat. Bázishatások miatt 2016 őszén az infláció elérheti a 2, év végére pedig a 2,2 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé tesz további kamatcsökkentéseket, valamint nem-konvencionális monetáris politikai intézkedéseket - véli Suppan. Az idei inflációra lefelé mutató kockázatot jelent az olajárak év eleji markáns zuhanása. Amennyiben az olajárak tartósan a jelenlegi szinten maradnak, az idei infláció akár 0,4-0,5 százalékponttal lehet alacsonyabb a jelenlegi várakozásoknál.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője úgy véli, áprilisban is a negatív tartományban ragadhat az inflációs ráta és legkorábban szeptember lehet újra pozitív az infláció Magyarországon. Véleménye szerint a nyomott inflációs dinamika segítheti a Magyar Nemzeti Bankot abban, hogy folytassa a kamatcsökkentési ciklusát a következő hónapokban. Április végén már 1,05, június végén pedig 0,75 százalékos lehet az alapkamat. forrás: KSH -->