USA-EU: Eltérő pályák, azonos aggályok

A globális folyamatok bizonytalansága miatt érzett aggodalom a közös pont a Federal Reserve szerdán, illetve az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön kiadott jegyzőkönyveiben, amelyek a márciusi ülések vitáiba engednek betekintést. Washingtonban ritkán tapasztalható megosztottság és szócsata jellemezte a nyíltpiaci bizottság tanácskozását, végül azért egyeztek meg a kamat tartásában Janet Yellen elnök vezetésével, mert nehezen kiszámítható a világgazdasági ellenszél sebessége, ereje, iránya. A részvevők közül ketten azonban már márciusban emelték volna a kamatot. Egy másik csoport  úgy látta, az USA gazdasága elég jól tűri a nemzetközi bizonytalanság állapotát, a munkanélküliség érdemben csökkent, az infláció pedig mintha gyorsulna, ezért akár már áprilisban feljebb szökhet a kamat 0,25 százalékponttal.

Nem sikerült egységes álláspontra jutni arról, vajon a munkanélküliség elég alacsonyra csökkent-e ahhoz, hogy teljes foglalkoztatásról beszélhessenek, és egyáltalán nem meggyőző az infláció viselkedése sem. Nem biztos, hogy az árindexek emelkedése tartós folyamatba illeszkedik, átmeneti jelenségnek bizonyulhat. Többen azt mondták, ha a gazdaságot mégis sokk érné, ezen a kamatszinten nehéz a hagyományos politikai eszköztárat bevetni, viszont ha a túlfűtés jeleit észlelnék, hamar emelhetnék a kamatot. Bölcsebb volna óvatosnak maradni. Ezt tükrözte az is, hogy decemberben ígért négyről kettőre csökkent az idei lehetséges kamatemelések száma. (Erre utalt minapi beszédében Yellen is, megkérdőjelezve közvetve több regionális elnök nyilvánosan is kifejtett azon nézetét, hogy áprilisban alkalom nyílna az emelésre. A piacon most júniusra tippelnek.)

Az eurózóna jegybankja is nagy figyelmet fordított a globális fejleményekre, a lassulásra, és úgy értékelte, hogy a makacsul és egyre aggasztóbban alacsony infláció és maginfláció külső hatásokkal is magyarázható. A jegyzőkönyv számos elemét külön is érintették a banki vezetők. A most közzétett éves jelentés bevezetőjében Mario Draghi elnök eltökélt küzdelmet ígér, hogy kétszázalékos célhoz közelítsék az inflációs ütemet. Helyettese, Vitor Constancio az Európai Parlamentben kiemelte: a kormányoknak kellene többet tenniük a növekedés ösztönzésére. Peter Praet vezető közgazdász egy frankfurti rendezvényen megerősítette: további intézkedéseket tehet az EKB, például még lejjebb mehet a mínusz 0,4 százalékos betéti kamat, bár ha ez hosszú ideig fennáll, az aggasztó. Nem lehet szó viszont a közgazdász körökben emlegetett megoldásról, hogy „helikopterről” szórják a pénzt a kereslet fellendítésére. A jegyzőkönyv is felfedi: kemény vita folyt a márciusban bejelentett csomag részleteiről, vagyis a kereskedelmi bankoknak nyújtandó hosszú lejáratú hitelekről, az eszközvásárlások összegének növeléséről, szerkezetének bővítéséről, a vállalati kötvények befogadásáról és a negatív betéti kamat mértékéről, előnyeiről, illetve a banki jövedelmezőséget sújtó hátrányairól. A Financial Times úgy tudja: a döntést a kormányzótanács huszonöt tagja közül négy nem támogatta.