Varga Mihály elmondta, mekkora lesz a nyugdíjemelés 2017-ben

Jövőre 0,9 százalékos lesz a nyugdíjemelés – mondta el a Világgazdaságnak Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a Szakmák Éjszakájának megnyitóján lapunknak nyilatkozva kifejtette: a költségvetés készítésekor 0,9 százalékos inflációval számolnak. A cél, hogy az ellátások megőrizzék reálértéküket, ezért a tervezett infláció mértékével egyező nyugdíjemelésre tesz a kormány javaslatot – hangsúlyozta a miniszter. Az áremelkedések ütemét jelentősen csökkenti majd a baromfihús, a tojás és a tej áfájának tervezett 22 százalékpontos csökkentése – emlékeztetett Varga –, kedvező hatással lehet majd az árindexre az internethasználat és az éttermi szolgáltatások forgalmi adójának 9 százalékpontos mérséklése is.

Az élelmiszerek 17,3 százalékos – áfacsökkentés miatt várható – ármérséklése 0,5 százalékkal csökkenti az inflációt, miután a baromfihús 0,96, a tojás 0,52, a tej pedig 1,4 százalékot képvisel a fogyasztói kosárból. A házon kívüli étkezés súlya 2,7 százalékos – ebbe a menzák és az éttermek is beleértendők –, a telefon- és az internet-előfizetésé pedig 4,2 százalékos (utóbbinál valószínű a telefon nagyobb aránya). Mindezek alapján e két termékkörben az áfacsökkentés nyomán elvben bekövetkező 7 százalékos árcsökkenés az inflációt további 0,2-0,4 százalékkal mérsékelheti.

A kormányzati 0,9 százalékos inflációs jóslat ennek a fényében is bizakodóan alacsonynak tűnhet azonban: az MNB 2,4 százalékos inflációt jósolt eredetileg 2017-re (értelemszerűen az akkor még nem jelzett áfacsökkentések hatásainak figyelembevétele nélkül). Ez alapján a kormány eleve közel 1 százalékponttal kisebb jövő évi inflációval számolhatott az áfacsökkentés hatását figyelmen kívül hagyva.

Az inflációs alultervezés azonban nem látszik teljesen indokolatlannak. A kormánynak 2013 óta célja, hogy a nyugdíjasok esetében csak az inflációs ütemet kövesse az ellátások emelkedése, ami költségvetési szempontból indokolt: a kiadások legnagyobb részét, közel 20 százalékát az időskori ellátások jelentik. Csakhogy az elmúlt években, annak ellenére, hogy a kormányzati inflációs becslés mindig alacsonyabbnak tűnt a kellőnél, rendre felülbecsülte végül a kabinet az inflációt. Az árindexkövető nyugdíjemelések bevezetése óta rendre 2 százalék körül vagy a feletti mértékben emelkedett az ellátások reálértéke – az utóbbi két év negatív inflációs mutatói miatt is. Az idén várhatóan további 1,3 százalékkal emelkedik a reálnyugdíj, így 2010 óta az ellátások vásárlóértéke összességében 10 százalékkal növekedhet. Ennek a szintnek a tartása lehet a jövő évi cél.

Ez 2017-ben is bekövetkezhet, részben az adócsökkentés fehérítő hatásának, részben a gazdaság növekedésének köszönhetően – mondta el Varga Mihály. Példaként említette, hogy a tavalyi hiányterv 2,3 százalék volt, ám végül 1,9 százalékos a deficit.

Az idei költségvetés módosításáról Varga elmondta: a többletbevételeket a magyar–román határon építendő kerítésre, bérfejlesztésekre és egyes többletforrást igénylő beruházásokra fordítják.

Ez 2017-ben is bekövetkezhet, részben az adócsökkentés fehérítő hatásának, részben a gazdaság növekedésének köszönhetően – mondta el Varga Mihály. Példaként említette, hogy a tavalyi hiányterv 2,3 százalék volt, ám végül 1,9 százalékos a deficit.

Az idei költségvetés módosításáról Varga elmondta: a többletbevételeket a magyar–román határon építendő kerítésre, bérfejlesztésekre és egyes többletforrást igénylő beruházásokra fordítják. -->