Yellenre és Matolcsyra figyel a piac

Az év eleje óta egyértelműen nőtt a Federal Reserve (Fed) mozgástere, bár az első negyedéves GDP-növekedés várhatóan csak 1–1,5 százalék között lesz – mutat rá Dunai Gábor, az OTP Bank közgazdásza. A döntést követő napon jelenik meg a GDP-mutató, amely a Reuters konszenzusa szerint ugyan csak 0,8 százalékkal nőhetett a gazdaság az első negyedévben, ez azonban főleg egyszeri tételek eredménye, és a második negyedévtől gyorsulásra számíthatunk. A kínai növekedéssel kapcsolatos félelmek enyhültek, ezzel összefüggésben a nyersanyagárak emelkedése a jellemzően dollárban eladósodott, feltörekvő nettó nyersanyagexportőr országokat rezisztensebbé teszi a folytatódó szigorításra. „Az infláció gyorsul, és a tavalyi év két fő dezinflációs hatásának (olajárzuhanás és dollárerősödés) kifutásával gyorsan magasra ugorhat a mutató még a bérnyomás erősödése nélkül is” – véli az elemző.

Makrogazdasági oldalról nehéz érvet találni a kamat szinten tartása mellett, ugyanakkor a Fed vélhetően másra is tekintettel van. Választási évben általában lazább a monetáris politika, emellett a Brexitről szóló közelgő népszavazás is óvatosságra inthet. Sőt, egyes vélemények szerint a Fed akár az infláció túlszaladását is tolerálná.

Ha a Janet Yellen vezette Fed szerdai közleményében ismét megjelennek a külső környezet bizonytalanságát hangsúlyozó elemek, akkor nagyban csökken a júniusi kamatemelés valószínűsége. Ebben az esetben a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy egyetlen emelés lesz idén, mégpedig decemberben. Ha szerdán nem hangsúlyozza a kockázatokat a Fed, az afelé mutat, hogy júniusban és decemberben is kamatemelést látunk. Az elemzői konszenzus és a Fed saját előrejelzése jelenleg utóbbival áll összhangban, míg a piaci árazások csupán egy emelést ígérnek 2016-ra.

A Fed iránymutatása azért is fontos lesz, mert a mindössze néhány órával később ülésező Bank of Japan (BoJ) előzetesen a fejleményektől tette függővé saját kamatpolitikáját. Miután a piaci spekulációkkal ellentétben márciusban a BoJ nem reagált a jen erősödésére (és emiatt a deviza újból jelentősen erősödött), április közepén Kuroda Haruhiko elnök azt mondta: nem fognak habozni, ha az amerikai jegybank laza monetáris politikára utaló lépéseket tesz. Később azt is hozzátette: a jegybanknak megvan a lehetősége az Európai Központi Bankéhoz hasonló nagyságú negatív kamatláb bevezetésére.

Magyarországon a legfontosabb esemény a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntése lesz. A korábbi jegybanki jelzések alapján azzal számolunk, hogy folytatódik a kamatcsökkentési ciklus, és az MNB újabb 15 bázisponttal 1,05 százalékra mérsékli az alapkamatot. A jelenlegi piaci árazások alapján az alapkamat a következő 6 hónapban 70 bázispont alá csökkenhet. Kondora Szilárd, az OTP elemzője szerint mivel a forint viszonylag erős szinteken van, a kockázatok abba az irányba mutatnak, hogy a jegybank esetleg mégsem 15 bázispontot, hanem nagyobbat vág kedden. Úgy véli, hogy a kamatcsökkentési ciklus alja akár a piaci árazásoknál – sőt a saját 60 bázispontos várakozásánál – is lejjebb lehet.