Így osztogat a kormány: teljesen átírják az idei költségvetést!

Az osztogatásra azért van lehetőség a 2016-os költségvetés módosításának most benyújtott indoklása szerint, mert több adóbevételre számít a kormány. Szerintük társasági adóból, általános forgalmi adóból, jövedéki adóból és például a személyi jövedelemadóból is több pénz fog befolyni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium múlt heti közleménye szerint a pénzforgalmi hiány és az uniós módszertan szerinti hiánycél tartása mellett biztosít a kormány közel 500 milliárdos többletforrást – többek között – az oktatásra (91,6 milliárd), külön a szakképzés és felnőttképzés támogatására (17,7 milliárd), az otthonteremtési elősegítésére (50 milliárd), valamint a Modern Városok Programban foglalt, illetve számos egyéb (például infrastrukturális) fejlesztés megvalósítására. A költés nagyságrendjét érzékelteti, hogy az eredeti terv szerint 700 milliárd forintos hiánnyal tervezte meg a büdzsét a kormány. Az 500 milliárd forintos osztogatás a GDP körülbelül másfél százalékát teszi ki.

„Az adó- és járulékbevételek megemelését egyrészt a gazdaság folyamatos növekedésének köszönhető kedvező bevételi adatok, a magasabb bérkiáramlás miatti befizetés növekedések, valamint az adófizetési morál javítása érdekében hozott kormányzati intézkedések (pl. EKÁER, online pénztárgépek bekötése) teszik indokolttá” – olvasható a törvényjavaslatban.

Az oktatás a nyertes

A törvénymódosítás egyik legfontosabb indoka a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a szakképző centrumok idei költségvetési problémáinak megszüntetése érdekében való többletforrás rendelkezésre bocsátása, s adnak pénzt a Testnevelési Egyetem új kampuszára is.

A Modern Városok Programra – amely a vidéki nagyvárosok fejlesztésére koncentrál – 50 milliárd forintot adnak. Forrásokat különítenek el a tömeges bevándorlás kezelésére is. ráadásul a tervezet szerint az előirányzatok a kormány engedélyével túlléphetők.

Lesz pénz iparfejlesztésre is

A magyar gazdaság hosszú távú növekedésének hajtóerejét az ipar és a külkereskedelem szolgálja – írja a tervezet, amely szerint az Irinyi Jánosról elnevezett iparstratégiai terv a fejlesztés fő irányait jelöli ki: az irányelvek megvalósításával a kormány tovább erősíti a nemzeti ipart, épít az innováció erejére, új munkahelyek létrejöttét segíti, továbbá támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességének növelését. Az Irinyi Terv megvalósítása érdekében a javaslat két milliárd forintos támogatást tartalmaz.

A törvénytervezet tartalmazza a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) programhoz kapcsolódó lakásépítési támogatások költségvetési fedezetét.

Több út épül

Az országos közúthálózat burkolatállapotának javítása érdekében útfelújítási program működtetése indokolt. A hazai fő- és mellékúthálózat felújítására fordítható 69,3 milliárd forintos keretösszeget jelen törvénymódosítási javaslat biztosítja.

A módosítás alapján egy új előirányzat összesen hat milliárd forint összegű forrást nyújt a Fővárosi Önkormányzat számára a budapesti elővárosi közlekedés likviditásának átmeneti biztosítására és támogatására.

Többletforrás az önkormányzatoknak

A törvényjavaslat alapján az adósságkonszolidációban nem részesült valamennyi önkormányzat már a 2016. évben megkapja a 2014-2017 között biztosítandó támogatás fennmaradó összegét, így az önkormányzatok számára több idő áll rendelkezésre a tervezett fejlesztések megvalósítására. Erre 12 milliárd forint jut.

Pénzt adnak a tejeseknek

A törvénymódosítás kiemeli: magyar tejágazat hosszú hónapok óta piaci nehézségekkel küzd. Az ágazat gazdasági nehézségeire tekintettel átfogó intézkedési terv került kidolgozásra, mely konkrét pénzügyi intézkedéseket is tartalmaz, ennek fedezetét is biztosítja a módosítás.

Olimpiai falu Győrben

Az Európai Olimpiai Bizottságok közgyűlése 2012-ben döntött arról, hogy a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál házigazdája Magyarország lesz. A kiemelt sportesemény-sorozatot 2017. július 22-29. között Győrben rendezik, ahol várhatóan 50 nemzet képviselteti magát. A résztvevő sportolók létszáma elérheti a 4000 főt. A Széchenyi István Egyetem által megvalósítandó Olimpiai Falu beruházással, a rendelkezésre álló kollégiumi infrastruktúra bővítésével és felújításával méltó körülményeket biztosít a világesemény résztvevőinek fogadására, elszállásolására.

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások növelése részben folyamatban lévő programokhoz (Nemzeti Eszközkezelő programjának folytatása, a 2017. évi vizes világbajnokság megrendezéséhez kapcsolódó beruházások, részesedésvásárlás) teremt fedezetet, részben pedig a környezeti kármentesítés gyorsítását szolgálja.

Honnan lesz fedezet?

Számos kormányzati döntés finanszírozására a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata biztosított fedezetet. Az új intézkedések kiadásai és a váratlan helyzetek kezelése érdekében indokolt a központi tartalékkeret 20 milliárd forintos megemelése – írják. Az Országvédelmi Alap előirányzatának 10 milliárd forintos megemelése biztosítékot jelent arra, hogy az év közben felmerülő kiadások fedezete a költségvetésben rendelkezésre álljon.

Lesz pénz egészségügyi béremelésre is

A kormány folyamatos egyeztetéseket folytat az egészségügyben dolgozók bérhelyzetéről az érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel. Amennyiben ezen egyeztetések eredményeként, vagy a Kormány döntése alapján egyéb célból az egészségügy számára többletforrásra lesz szükség 2016-ban, az a költségvetési törvényben biztosított felhatalmazás alapján a Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport egyes előirányzatainak megemelésével év közben biztosítható. A kormány – a költségvetési mozgástér figyelembevétele mellett – saját hatáskörben biztosíthat többletforrást az egészségügyi ágazat számára a 2016. évben, ehhez nem szükséges a költségvetési törvény módosítása.

A Költségvetési Tanácsnak nincs kifogása

A Költségvetési Tanács a módosításhoz fűzött véleményében kifejtette, hogy a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatai módosításának hitelességére és végrehajthatóságára nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák az egyet nem értés jelzését. A Tanács a bevételi előirányzatok megemelését – az előző évi kedvező folyamatok és 2016 első negyedévi adatai alapján – megalapozottnak tartja, s kiemeli, hogy a törvényjavaslatban szereplő előirányzat-változások azonos összegben növelik a központi költségvetés bevételi és kiadási főösszegét, vagyis nullszaldósak, ezáltal az államháztartás pénzforgalmi hiánya és adóssága nem változik. A Tanács az államháztartás 2016. évi uniós módszertan szerinti 2,0%-os GDP-arányos hiánycélját a magasabb kiadásokkal együtt is teljesíthetőnek látja.