Könnyítenek a görögök terhein

Két hét múlva talán megállapodnak az eurózóna kormányai Athénnal, s az IMF sem száll ki a programból – ezzel a bizonytalan, de alapjában véve derűlátó ígérettel zárult hétfőn késő este a valutaövezeti pénzügyminiszterek brüsszeli találkozója. A múlt nyáron Athénnak megajánlott 86 milliárd eurós harmadik mentőcsomag első felülvizsgálatát szeretnék vagy féléves csúszással végre befejezni. A tárcavezetők a helyes irányba tett lépésnek minősítették, hogy a hét végén a görög parlament – tömegtüntetések közepette – elfogadta az 5,4 milliárd euróra rúgó, nagyjából 177 milliárd euróra tehető bruttó hazai termék (GDP) három százalékának megfelelő megszorító intézkedések kétharmadát, a 3,6 milliárd eurónyi kiadáscsökkentő és bevételnövelő törvényeket, ideértve a nyugdíjkassza megnyirbálását és a személyi jövedelemadó rendszerének átformálását. A tavaly nyári megállapodásnak ez része volt, de a folyamat nem kapott erőre Athénban. Most Alekszisz Ciprasz kis parlamenti többségű Sziriza párti kormányára még egy nagy kihívás vár, a maradék 1,8 milliárdot is ki kell préselnie a törvényhozókból.

A pénzügyminiszteri találkozóról kiadott közlemény szerint a GDP három százalékát kitevő átalakítási tervet 2018-ig végre kell hajtani, s még alighanem emelni kell az áfát, az állami szektorban kifizetett bértömeget pedig csökkenteni. Ez sem elég azonban: arra kérik Athént, hogy képezzen bő hárommilliárd eurós vésztartalékot arra az esetre, ha a fentebb említett csomag mégsem bizonyulna elegendőnek a kamatfizetések nélkül számított elsődleges költségvetési egyenleg nagymérvű javítására, azaz a GDP arányában 3,5 százalékos többlet elérésére, szintén 2018-ig.

A görög kormány abszurdnak nevezte ezt a felvetést az utóbbi hónapokban. Azzal érvelt, nem lehet törvénybe iktatni, hogy előre nem látható események bekövetkeztekor milyen lépéseket tenne. Az euró­zóna pénzügyminiszterei most meghajoltak ezen okfejtés előtt, és pusztán azt kérik, hogy a vésztartalékképzés mechanizmusáról döntsenek.

Ezzel egyidejűleg máris puhatolózó tárgyalások kezdődtek, miként csökkenthetnék Athén államadósságát, amely az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint idén meghaladja a GDP 180 százalékát. Rövid, közép- és hosszú távú elképzeléseket vázolt Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke. Előbb optimalizálnák az adósságkezelést, aztán megfontolnák a lejáratok meghosszabbítását, megállapíthatnának felső plafont a kamatra, a valutaalap hiteleit olcsóbbra válthatnák, az éves kamatterhet a GDP egy százalékában rögzíthetnék. Az átütemezésre számos lehetőség létezik, s 2018 után, ha teljesülnek a követelések, és Athén túljut a reformprogram bevezetésén, még további könnyítést is kilátásba helyezhetnek. De egyvalamiről szó sem lehet: a görög adósság zömét képező, jóval több mint 220 milliárd eurót képviselő eurózóna-kölcsönök elengedéséről. Mindent vissza kell fizetni, csak hosszabb idő alatt és talán kedvezőbb feltételekkel. Mint Klaus Regling, az ESM európai pénzügyi alap vezérigazgatója megjegyezte: 2012 óta Athén válláról már sok terhet levettek. A magánszektor veszteséggel kivonult a hitelezésből, s az új kölcsönök feltételei is javultak, így az utóbbi négy évben évente nyolcmilliárd eurót takaríthatott meg Görögország, a GDP több mint négy százalékát.

Németország mind ez ideig hallani sem akart az adósságkönnyítésről. Ám ragaszkodik ahhoz – Hollandiával és Finnországgal egyetemben –, hogy az IMF is vegyen részt a görög programban. Az athéni kormány viszont kiszivárogtatta a valutaalap szakértőinek bizalmas egymás közti beszélgetését, amiből az a látszat keletkezett, hogy az IMF is igen rugalmatlan. Erre Christine Lagarde levelet írt a valutaövezet pénzügyminisztereinek, s kimondta: adósságkönnyítés nélkül nem fog menni, a költségvetési célok irreálisak, a 3,5 százalékos elsődleges nem fog összejönni, legfeljebb 1,5 százalék. Átfogó szerkezeti reformok helyett nem érdemes erőltetni a szűk adóbázis még nagyobb terhelését és a kiadások megnyirbálását, mert ez visszaüthet, s a görög államgépezet tényleg megroggyanhat.

Az adósságkönnyítési fordulat nyomán a pénzügyminiszterek május 24-i ülésén véglegesítik a részleteket, s Athén valószínűleg megkapja a hitelnek azt a 3,5 milliárdos újabb részét, amelyre nagy szüksége van a júliusi fizetési kötelezettsége előtt. Az eurócsoport mindenképpen el akarta kerülni, hogy a görög téma terítéken maradjon júniusban, amikor a britek az uniós tagságról szavaznak.

Kevesebb nyugdíj, több adó

A most elfogadott görög csomag része például, hogy bevezetik a havi 384 eurós alapnyugdíjat, amelyre húszévi munkaviszony után számíthatnak az állampolgárok. Ám szigorítják a kiegészítő, az özvegyi nyugellátás és a korai nyugdíjba vonulás feltételeit. A cél, hogy a nyugdíjkiadás a GDP arányában két százalékponttal 15 százalékra mérséklődjék 2019-ig. A személyi jövedelem eddig évi 9500 eurónál meghúzott adómentes részét 8000-re csökkentik, s az alsó, 22 százalékos adókulcs a korábbinál kisebb éves jövedelemre vonatkozik.