Bizonytalanná válhat a felminősítésünk

Meglehet, hogy a Brexit miatt Magyarország mégsem nyeri vissza befektetésre ajánlott adósminősítését a Moody’snál az idén, de a londoni elemzők egyelőre optimisták. Már több mint egy éve azt gondolja a legtöbb közgazdász, hogy Magyarország két hitelminősítőnél is kikerülhet a bóvliból a nem túl távoli jövőben, a Brexittel azonban senki sem számolt eddig.
Az Egyesült Királyság uniós kilépése miatt Morgan Stanley (MS) növekvő bizonytalanságra és lassabb gazdasági növekedésre számít a térségben, ez pedig csökkentheti annak a valószínűségét, hogy az idén a Fitch után egy másik hitelminősítő, a Moody’s is befektetésre ajánlja Magyarországot. (Azzal egy elemző sem számol már, hogy a harmadik nagy hitelminősítő, a Standard & Poor’s felminősíti az országot ebben az évben, miután a cég a közelmúltban jelezte: nincs ilyen szándékuk.)

A Moody’s idén még kétszer, júliusban és novemberben vizsgálja felül a magyar adósbesorolást, az MS elemzői pedig azt gondolják, hogy a második felülvizsgálat valószínűleg meghozza a felminősítést. De megjegyzik, hogy a költségvetési számokat nehezebb teljesíteni a brit kilépés esetén, s így késhet a felminősítés. Pasquale Diana, az MS elemzője úgy ítéli meg, hogy a kormány várakozásával szemben a jövő évre tervezett 3 százalék helyett 2 százalék közelében lesz a GDP-növekedés üteme a Brexit hatására.

Nemcsak Magyarország, hanem Csehország és Lengyelország is nagy vesztese lehet a Brexitnek. A cseh export több mint 70 százaléka megy az Egyesült Királyságba és az euróövezetbe, Magyarországon és Lengyelországon pedig 63 százalékos ez az arány. A Morgan Stanley kutatása szerint a GDP-arányos kitettség Csehországban és Magyarországon a legnagyobb, ebből fakadóan ezekben az országokban lehet a legerősebb hatása a Brexitnek. A lengyeleknél akár visszafogottabb is lehet a gazdasági növekedés visszaesése, mert nem annyira nyitott a gazdaságuk.

Nemcsak a kereskedelmi kapcsolatokra lesz kedvezőtlen hatása a brit kilépésnek, hanem a tőkeáramlásra is. A brit vállalatok ugyanis egy hosszan tartó bizonytalansági periódussal néznek szembe, hiszen a kilépés folyamata két évig is eltarthat, addig pedig sokkal nehezebb meghozni nagy horderejű üzleti döntéseket. A brit FDI-áramlás szempontjából Dél-Afrika és Kazahsztán a leginkább veszélyeztetett, ezt követően azonban a feltörekvők közül Csehország, Lengyelország és Magyarország következik. Ugyanakkor számos vállalat úgy dönthet, hogy elhagyja az Egyesült Királyságot, miután az kilép az EU-ból, ebből pedig a feltörekvő európai országok is profitálhatnak, ha vonzó alternatívát kínálnak a cégeknek.

Több ezer hazai cég izgulhat a Brexit miatt

Csaknem háromezer hazai cég tulajdonosi hátterében találhatók brit érdekeltségű cégek vagy magánszemélyek – közölte az Opten –, így vélhetően őket az átlagnál is jobban érinti majd a brit kilépés az Európai Unióból. A csaknem 3000 közvetlen és közvetett brit tulajdonú cég több mint 73 ezer alkalmazottnak ad munkát hazánkban, éves árbevételük pedig megközelíti a 8 ezermilliárd forintot. A britek emellett a legnagyobb hazai cégek jelentős részében ott vannak kisebb-nagyobb tulajdonosi részesedéssel. (D. J.)